Századok – 1889
Értekezések - Gr. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - XI. közl. 30
34 til!. LÁZÁR MIKLÓS. I Jit ári Bethlen Péter. Bethlen Péter, István és nxih. Csáki Krisztina tia. Valamint atyja, úgy ő is Hunyadinegye és Máramaros örökös főispánja, és így I. Rákóczi György uralkodása kezdetén már szerepel. Hunyad megyében a vajdahunyadi vár és az ilyei kastély voltak lakhelyei. A dévai vár birtokába a testvére, ifjabb Bethlen István halála után be volt iktatva, «le azt egyideig István özvegye mint jegyajándékát bírta, azután Rákóczi kezére került. Erdélyben a balásfalvi kastély és a véesi vár is övé volt. Hogy mily viszályai voltak Rákóczi fejedelemmel, azokat itt ismételni szükségfeletti. Hirtelen balt meg Bán nevű faluban, honnan teste apja ecsedi várába hozatott, és Nyír-Bátorban temettetett el. 1646-ban aug. 3-kán holt meg kora 36-dik évében. Neje gróf Illyésházy Kata két évvel később holt el. Xagybarcscri Harcsa;/ Ákos. Barcsay Akos, Sándor és illadiai Palatics Anna *) ha. I. Rákóczi György uralkodása kezdetén nagyon ifjan jutott e fejedelem udvarába. Már 1642-ben mint Rákóczi küldöttjét találjuk Konstantinápolyban Szalánczy kapitihánál; a következő években is, hol az oláh hol a moldovai vajdánál meg a német császárnál és a portán is. 1644. elején kelt leveleken első rendű aulae familiárisnak áll írva. Ez évben az udvari gyalogkapitányság megüresedésekor felemlítették az ő nevét is, azonban Rákóczi vonakodott őt kinevezni, mert »ifjú és fellát.« Rákóczi az ónodi várban ez év deczember 20-kán kelt levéllel kinevezte karánsebesi és lugosi főbánnak. E hivatala mellé Bethlen Istvánnak 1648-ban történt halála után kapja Hunyadmegye főispánságát, minek felmutatja 1649. nov. elsőjén kelt levél, és 1650-beli levél szerint a fejedelmi tábla birója is. Nem táblabíró, hanem már consiliarius 1653-ban2 ) és az ítélő tábla elnöke, meg bán és főispán. A következő évben a portára küldött követ. 1657-ben. midőn II. Rákóczi György Lengyelországba utazott, Barcsayt, meg Rhédeyt és Serédyt locumtenensekűl kinevezte. 1658-ban az ország választá meg egyik helytartónak arra az időre, míg Rákóczi fejedelem távol lesz. Ez utóbbi év szeptember 14-ik napján a török nagyvezér Boros-Jenőn fejedelemmé avatja. 1661. január 6-án fejedelemségéről leköszönt. Ez év január havában, midőn fogva Kővárba akarták szállítani. Répa nevű falunál meggyilkoltatott. r) Némelyek szerint Erzsébet, azonban a Naláczy-család nemzedék -rendjébeu Erzsébeth Naláczy Péterué. Ben kő szerint js Anna Bavesayné. *) Appr. Const, záradéka, és január 23-H oklevél szerint.
