Századok – 1889

Értekezések - Gr. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - XI. közl. 30

ERDÉLY FŐISPÁNJAI, Főispánkodása idejében lakta Dévavárát is, melyet II. Rákóczi György adományozott neki. Első neje: Petrichevich Horvátli Anna,*) második: Szalánczy Erzsébeth, harmadik, kit özvegyen hagyott hátra, Losonczi Bánffy Agnes. Albesi Zólyomi Miklós. Zólyomi Miklós, a fogarasi várban fogságban elhalt Zólyomi Dávid udvari főkapitány fia. 1648-ban Alia Máriát, korotnai Alia Sámuel ós Lorántfiy Kata, a fejedelemnő testvére, leányát, I. Rákóczi György gyámleányát vette nőül »Fejérvárott. hogy die 4. Octobris a fejedelem igen megnehezedett volna, a lakodalom die 7. Octobris nagy szomorúsággal ment vala végben.« Nejét Magyaroszágra Micskére vitte ki. de csak néhány évig élt vele, 1653. aug. 2-kán elvált ettől, ki 1654-ben máshoz ment nőül. Iktári Bethlen Istvánnak Zólyomi unokája és ifjabb Bethlen Istvánnak öccse lévén, Hunyadvára tartozékaival együtt reá szállott. Az 1657-ben august. 17-kére Szamosujvárra egybehívott országgyűlés megnyitásakor a rendek nevében ő köszönté a fejedelmet II. Rákóczi Györgyöt. 1658-ban a fejérvári országgyűlésen Zólyomi is aláirta april 16-án azon oklevelet, melyben a rendek Rákóczit arra kötelezték, hogyha a> portával egyenlíteni nem lehet, le fog mondani s ezért azon uradalmakat, melyeket a mult évben neki adományóztak, ujolag biztosíták. Ekkor már consiliarius, mivé, ugylátszik, ez óv elején választotta meg az ország. Barcsai minekutána 16,58. oct. 10-kén beiktattatott fejedelemnek, őt Hunyadmegye örökös főispánjává nevezte ki és ekkor kaphatta Zarándmegye főispánságát is, miként oklevelekben találjuk. Midőn Barcsay Rákóczi elől Dévára vonta be magát, ő kísérője vala s Hunyadvárába húzódott lie, melyet ostrommal fenyegetvén Rákóczi,megadá magát.Rákóczi a szászvárosi táborból 1659. szept. 1 t-kén irt sorai szerint: »Zólyomi meghódolt, beszorították Hunyadban.« Innen Szeben alá vitetett, »azonnal a fejedelem vasba vereté és fogságra Ecsed várába kiküldé.« Főispánsága másra ruháztatott és ecsedi fogságából csak Rákóczinak 1660. jun. 7-kén történt halála után szabadult ki. Kiszabadulása után visszanyerte a főispán'ságot. A Kemény János felléptekor Husztra menekült, itt tartózkodása alatt Ali szerdár fejedelemséggel kinálá meg, de Rhédey Ferencz intése s tanácsa is hozzájárulván, el nem fogadta, sőt a törökleveleit felküldötték 1661. junius 26-án Keményhez. Kemény János parancsára őrizet alatt tartatott Huszton, Rhédey e várá*) Thaly, Tői t. kalászok lap.