Századok – 1889
A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Máramarosmegye és az oláhság a XV. században. Írta dr. Csánky Dezső 27
i ÉS AZ OLÁHSÁG A XV. SZÁZADBAN. 39 Máranmrosmegyében úgy látszik nemcsak a szláv, hanem a magyar helynevek nagy része is az illető hely eredetét magyarázza. Mert, mint láttuk, e helységek legnagyobb része már oláh földesurak kezén van a XY. században. S bár az oláh nyelv a szláv és kisebb mértékben a magyar keveredés jeleit mutatja még a helyneveknél is, tiszta szláv és magyar helyneveket tömegesen még sem alkothat, legfeljebb csak elfogadhat. S a körülmény, hogy a magyar helynevek ma is föllelhetők az oklevelekben megjelölt helyeken, jelzi, hogy e nevek nem a leleszi konvent vagy a királyi kanczellária önkényes fordítmányai, hanem régi. használatukban állandósult, idegen nyelvűek által is elfogadott helynevek, s eredetileg magyar lakosságtól, vagy — a mi kevésbbé valószínű — az oláh földesuraknál régibb magyar birtokosságtól erednek. A szláv vagy szlávos helynevek eredetének megfejtése nem okozhat nagy nehézséget. Némely részök, főleg a melyek személynevekből származnak, bizonyr ára magára a szlávval, különösen délszlávval saturált oláh nyelvhasználatra vihetők vissza. A többit pedig megmagyarázza az oroszság mai számbeli nagysága, mely a megye lakosságának valamicskével több mint felét, 51 százalékát képezi.') Bejöttüket kiválóbb eseménynyel nem örökítették meg s ezért az oklevelek sem igen emlegetik őket, s társadalmi állásuk sem emelkedhetett a jobbágyin fölül. Másként állunk a magyar nevű helységekkel, melyeknek lakosságából manapság épen a magyar elem hiányzik. Hiányzott-e már a középkorban s jelesül az oláh földesuraságot hirdető XIV—XV. században is, nehéz lenne eldönteni s talán csupán későbbi időből származó (mert egykorúakhoz semmi remény) részletes összeírások nyomán. Rármikép legyen, az egész megyén át mindenütt fölismerhetjük a magyar faj letelepedésének, benlaktának, nyelve használatának nyomait, a mint azt az összes lakosság az oláh birtokossággal együtt elfogadta, használta, nemzedék nemzedéknek átadá. Ez a szellem uralkodik több szlávos vagy oláh hangzású helynév, mint pl. Técső, Kelecsény sat. alkotásán, némely másoknak pedig összetételén vagy végzetein, mint pl. Uj-Bárd, Alsó-, Felső-, Középső-Apsa, Taraczköz, Kabolapatak. Bereznamező, Kalocsamező, Hallómező, Alsó-, Felső-Róna, Alsó-. Közép-, Felső-Visó; továbbá a Váncsfalu, Nánfalva, Bárdfalva, Barczánfalva, Danalafalva, Balotafalva, Karajnokfalva, Kricsfalva (Kercsva is), Gányafalva, Sugatagfalva, Budfalva, Karácsonyfalva, Dragomérfalva, Batizháza (Batizfalva), Bustyaháza (Bus*) Az 18 76. évi adatok szerint.
