Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

• RODOSTÓ ÉS A BUJDOSÓK SÍRJAt. 473 gyümölcs- és selyemtermelők — valamint házi iparűzők is — az örmények. Egyébiránt kisiparos mind a négy népfajból akad, a kiknek többnyire egy-egy kis szőlejök, kertjök, egy-egy darab szántóföldjök is van, - épen úgy, mint a hazánkbeli vidéki városok kisiparosainak. A magasabb műveltség megszerzésére sem hiányzik az alkalom Rodostón: mert a felekezeti népiskolák mellett állami lyceum van itt, melyben történelmet, földrajzot, költészet- és szónoklattant, mathezist, franczia nyelvet, stb. tanítnak.A kikötőben élénk forgalmat látni, s az itteni tengerparti házak kereskedelmi irodákkal és gabna-doclcokkal rendezvék be. A mi már az egésznek fekvését illeti: Rodostó a tengerről tekintve, nagyon kies, mondhatni bájos képet nyújt. A többnyire szép csillogó kék, derűit tükrű Marmora e ponton félhold alakú öblöt képez, melyet szelíd emelkedésű, lejtős oldalú magaslatok, halmok környeznek. Ezek lankáin épült a város, terrasse-szerűleg, úgy, mint a Márványtengerpart minden városa, és mint maga Konstantinápoly. Jellegök ugyanegy. A tengerről nézve, jobb felől — vagyis Heraclea, a mai Eregli felé — az emelkedések magasabbak, úgy, hogy már hegyeknek mondhatók; kellemes, nyájas alakzatúak, szőlőkkel, gyümölcsfákkal beültetvék, közben-közben örökzöld cziprusok pyramisaival, melyeknek csoportjai a házak között is láthatók, de kivált a török temetőkben. A jobbkéz felőli hegyek közt szép szelíd völgyecske is kanyarodik ki, egész a tengerig, csörgedező csermelylyel. Itt, eme magaslatok lejtőin terűi el a török városrész, melyen középütt uralog a kormányzó-pasa palotája: nagy, sárga épület, félig fából, félig kőből építve, mint általában a keleten. Előtte egy kis tér; szemben vele a pósta- és távirdahivatal, közelében kaszárnyák, hivatalos épületek, stb. E girbegurba fekvésű városrészben hét minaretet számláltam meg még a hajóról, ugyanannyi mecsettel. De egyik mecset sem tartozik a nagyobb arányúak közé, s némelyik — a mint aztán közelről láttam — meglehetős romladozó állapotban van. Törökország ez idő szerinti leghíresebb költője, Ekrem bej is Rodostóban született és nevelkedett. SZAZADOK. 1889. VI. FÜZET. 31