Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

474 THAIiY KÁf.MÁN". A török városhoz csatlakozik a zsidóknak sokkal kisebb negyede, s ehhez a görögök városrésze, mely a közepet képezi; a tengerparton európai forma épületei is vannak, s ugyanott a fagerendákból, czölöpökre épült egyetlen molo, közelében a szurtos, kormos doganával, (vámházzal.) A görög városnak folytatása, vagyis a balszárny, a már tisztán keleties, ódon jellegű házak tömkelegéből álló örmény városrész. Ennek végén túl, lent a tengerparton, fehérmárványból épült csorgókút látható egymagában; ez a »madzsar cseszme,« a Rákóczi kútja. E kút feletti dombtetőn, hátrább, a török városrész hét minaretjének mintegy pendant-jáúl, hét szélmalom áll, sőt egy - a legújabb időben épült — kis gőzmalom is. Az egész, kellemes és egységes képnek hátteréül a távolban mindinkább emelkedő kopár hegyláncz szolgál, be Muradli felé, párvonalban húzódván a tengerrel. A szélmalmok dombján túl, dél felé, a vidék fokozatosan ellapúi; itt terűinek el a legjobb szántóföldek és rétek, — egyr

koron Rákóczi és a magyarok birtokai. Ezek egész a tengerparton legközelebb eső Panados és Cumbas nevű görög halászfaluk határáig terjednek. E községekkel szemben gyönyörűen emelkedik ki a tenger közepéből, meredek, fehérmárvány sziklapartjaival a nagy Marmora-sziget. Túl rajta messze, az ázsiai félsziget: Kapu-dag (Kapuhegy) bérczei, s még távolabb a többi ázsiai hegyek és királyjukként a föllegekbe nyúló brusszai Olympus körvonalai tűnnek föl halványkéken a láthatáron, mikor t. i. az idő szép, a levegő tiszta. Innen pedig, az európai oldalon, Cumbasnál, szorosan a tengerpart mellett és ezzel párhúzamosan, a 2800—3000 lábnyi Tekirdag hegyláncz kékellik, Bakadzsak és Szent-Illyés hegye, alias Cselebi nevű kettős ormózatával. Ez a hegyláncz, — a melyről vette török nevét Rodostó, — képezi a Kapu-daggal a Dardanellák torkolatának északi nyílását. Mint a t. olvasó láthatja, Rodostónak igen szép a fekvése és környéke, s szelíd, derűit, mosolygó jellegű, — kivált a míg a forró nyári nap heve a dús növényzet viruló zöldjét le nem perzseli. A cziprusfák, szőlőhegyek, gyümölcsös kertek zöldje s az olajfák ezüstje azonban ekkor is megmarad. Jól írá tehát Mikes, hogy olyan e vidék, »valamint egy jól megmívelt kert.« Legjelesebb terményei, a gyapot mellett: a nagylevelű, aranysárga