Századok – 1889
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457
470 THAIiY KÁf.MÁN". nejével csatlakoztak segítségül hozzájok,J ) minthogy nekik a tekirdagi franczia doctor ismerősük vala. De e társaság, — mint Henszelmantól halála előtt egy héttel, már Törökországból visszaérkezésem után hallottam, — csak egy napig tartózkodott Rodostón, és e nap nagy részét is elvoná a zavartalan, komoly munkálkodást igénylő szakszerű tanulmányozástól, búvárkodástól az agg Kubínyinak határt nem ismerő hazafiúi felbuzdúlása, elérzékenyűlése, a szent helyek láttára. Ipolyinak misét kellett szolgálnia Rákóczi kápolnájában, — mialatt a nyakas lutheránus Kubínyi térdepelve sírt. Aranyos kardja hüvelyén Rákóczi czímerével, gazdag aranysújtásoktúl, drágaköves gomboktúl csillogó piros-selyem magyar díszöltözetben járt ott a tiszteletreméltó, galambősz hazafi; s a rodostói lakosok örömrivalgva, seregesen fogták őt körül, hogy íme a »Rákóczi király« unokája megérkezett, s itt fog letelepedni. (Öt fényes ruházatáról a fejedelem unokájának, Ipolyit udvari káplánjának, Henszelmant pedig titkárának tartották.) Majd minden tekirdagi dicsekvő örmény, vagy élelmes görög a magyar bujdosók ivadékának adta ki magát, össze-vissza beszélvén mindent az öreg úrnak, a ki örömében pénzt osztogatott ki közöttük. Ily körülmények közt csupán a Rákóczi-kápolnát, a fejedelem által a r. kath.. ecclésiának hagyott egyik házát, az ő építtette »madzsar-cseszmé«-1 (csorgó-kutat), végre a Bercsényi, Esterházy, Sibrik síremlékeit őrző kis görög templomot tekinthették meg; Ipolyi az anyakönyvekből némi jegyzeteket tőn, Rákóczi említett lakóháza mennyezetéből egy kis czédrusfa-koczkát leválasztott s emlékűi elhozott; Henszelman pedig e lakóházat s tornácz-festményeit, továbbá a madzsar-cseszmét és az említett három sírkövet felirataikkal lerajzolá, — ennyi volt az egész. Utazásuk részleteiről idehaza sokat beszéltek — alólirottnak is — mind a hárman: de nyilvánosságra nem juttattak semmit. Ezt az öreg Kubínyi magának tartá fenn, s Ipolyi jegyzeteit (nem sok volt!), Henszelman rajzait e czélra átvette. Tanúlmánya megírását azonban addig-addig halasztgatá, míg a halál örökre meggátolá őt abban. A három síremlék rajzát mégis átadá ') A hattagú társaságból ma már egyedül özv. Czakóné asszony él.
