Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

RODOSTÓ ÉS A BUJDOSÓK SÍRJAI. 409 (t. i. Rodostó), hegyoldalban fekszik. Ez az a város, a hol kibujdosván Rákóczy Magyarországból, a török császár enge­delmével letelepedett; adott néki a császár egy egész utczát. Ebben az utczában voltam szállva egy öreg magyarnál, a ki 116 esztendős, Horváth Istvánnak hívják, — jól tud még is (1794-ben) magyarul; egészséges ember. Itten a görög templom­ban feküsznek három magyarok, monumentumaik alabástrom­kőre vágynák deákúl kimetszve; ímé, egyet néked is megküldök, t. i. a Bercsényi Miklósét. Itt fekszik Esterházy Antal és Sibrik Miklós, ennek (nem, hanem Rákóczinak) volt praefectussa. — Még most is vágynák itt magyar famíliák, de már nem tudnak magyarul: Szatmáry, Köszeghy, Takaró; a gróf Csákyé és Máriássyé elfogyott, — ezek is itt holtak meg. Rákóczy pedig Constantinápolyban, Szent-Péter (?) templomában fekszik. Ez a város igen bőv, — bora két póltra. Innen, a Eejértengerre felülvén, két nap Constantinápolyba érkeztem, az idén, 28-ik májusban.« (983 -984. 1.) Mind e kassai vándorló doctornak, mind a szolnoki Mészárosnak emez utazásai és tudósításai bizonyítják, hogy honfitársaink már a múlt század vége felé is kegyelettel láto­gattak el a nagy bujdosó fejedelem törökországi magányának, elhúnytának helyére s érdeklődve nyomozták ott a Rákóczi­emlékeket, sőt a mit lehetett, haza is hozának azokból, — mint Mészáros. Föltehető, hogy azon legújabbkori nagyszámú emigránsaink közül, kiket az 1849-iki események zivatarai török földre sodor­tak, szintén akadnak vala legalább egynehányan, a kik Kon­stantinápolyból elzarándokoltak Rodostóba. Azonban positiv adatunk erre nézve, Szilágyi Dániel és Czakó ott jártát kivévén, nincs; utazásaikat le nem írták, tapasztalataikat közzé nem tették, még Szilágyi sem. Csak a török császári székváros magyarjaitól tudjuk, hogy ő járt ott. Határozottan történelmi kutatási czélból indúlt el Rodos­tóba 1862-ben id. Kulinyi Ferensz expeditiója, a ki Hen­szelman Imre jeles műrégész- és műépítészünket s a későbbi püspök és nagynevű túdós Ipolyi Arnoldot vivé magával. Kon­stantinápolyból még dr. Vélics és Czakó Imre gyógyszerész

Next

/
Oldalképek
Tartalom