Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Irodalmi szemle - 449

TÁRCZA. 453 felsorolván az azokból kikerült leleteket. Myskovszky Viktor Lőcse szabad királyi város középkori műemlékeit ismerteti és írja le szakszerűen, a tőle megszokott alapossággal, és pedig a szent Jakabról nevezett plebania templomot, a sz. Mária tiszteletére szentelt zárdatemplomot, a városházát. Két tourista czikk követi ezt Gebauer Alajostól és Dénes Ferencztől s a M. K. E. poprádi muzeumának tárgyjegyzéke Danhauser Eezsőtől. — DR. BUDAY JÓZSEF m. k. állami főreáliskolai tanár : A positivismus nevelési rendszeréről jeles értekezést írt s adott ki (külön lenyomat a Magyar Philosophiai Szemléből.) A korszakot alkotó, lángeszű Comte Ágost positivisinusának tanulmányozásából indul ki, a ki a jelenkor nevelésügyét bírálva, elitéli azt s a jövő, positiv szellemben szervezendő nevelés- és oktatásügy alapvonalait adja elő. Comte pedagógiáját ismertetve, elvi magaslatról s philosopiai álláspontról tárgyalja azt. Comte nevelési rendszerét nem annyira egészében, mint egyes részeiben találja figyelemre méltónak — WERTHEIMER EDF, : Bécs történetéhez 1809-ben (Zur Geschichte Wiens im Jahre 1809.) ez. a. érdekes és tanulságos értekezést írt, a mely eredetileg a bécsi Archiv für oest. Geschichte hasábjain s azután külön is megjelent. (Bécs, 1889. 8-adr. 421.) Értekezésének tárgyát tulajdonképen Bécs 1809-iki ostroma és megszállása képezi Napoleon hadai által; általánosabb czímet csak azért adott neki, mert Bécsnek állapotát a megszállás idején s az ottani viszonyokat is tüzetesen ismerteti, és hű képet igyekszik arról nyújtani, kiadatlan levéltári források alapján. Mert csodálatosképen Bécs ez ostroma és megszállása történetével, a mely az 1809-iki franczia hadjáratnak oly kimagasló epizódját képezi, eddigelé alig foglalkozott valaki behatóan. Háromszor fenyegették a franeziák e század elején az osztrák fővárost. 1800-ban, midőn a hohenlindeni győzelem után nyitva állott útjok egész Bécsig, melynek erődítésén 10,000 ember dolgozott rohamosan és a fenyegetett, de akkor érintetlenül hagyott városból menekült, a kinek csak módjában volt, Pozsony és Pest felé. 1805-ben, midőn tényleg bevonúltak Bécsbe a franeziák nov. 13-án s az eldöntő hatalmas diadalt az u. n. bárom császár csatáját Morva téréin Austerlitznél vívta ki Napoleon az osztrák és orosz hadak felett, s 1809-ben, midőn Bécs valóságos ostromot és bombáztatás! állott ki s elfoglaltatván — a wagrami diadal után mintegy félesztendeig tartotta Napoleon megszállva a fővárost. (1809. október 19-éig). Ezt az időszakot rajzolja érdekes adatokkal Wertheimer munkája. — EGY HOLLANDI TUDÓS Stokvis, az ottani külügyminisztérium hivatalnoka, nagyszabású történelmi segédkönyv kiadását kezdette meg Hágában. Minden államok történelmi, genealógiai és kortani kézikönyve, a legrégibb időktől napjainkig czímet visel e nagybecsű franczia munka, melynek I. kötete Ázsia, Afrika és Ausztrália történelmének van szentelve, a II. kötetből megjelent első rész Európa államai közül Spanyolországot, Portugalliát, Franczia- és Angolországot tárgyalja a hozzájok tartozó gyarmatokkal.