Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Vegyes közlések - 454

454 TÁRCZA. Rendkívüli szorgalommal összeállított munka ez, — melyben föke'p az uralkodó házak nemzetségrendi táblázatainak igen sok hasznát fogják venni a történetbúvárok. A II. kötet második részében lesz tárgyalva hazánk történelme is. Olyan segédkönyv ez, melyet egyetlen közkönyvtár sem fog nélkülözhetni. VEGYES KÖZLÉSEK. — HORVÁT ÁRPÁD diplomatikai előadásaira a folyó tanév első felé­ben huszonkét hallgató iratkozott be, — a második felében pedig húsz hallgató; a legjelesebbek, legszorgalmasabbak a következők: Dömötör László, Fischl Sándor, Fleischl Károly, Hampel Antal, Hazslinszky Rezső, Kelemen Béla, Kiss Emil, Roth Aladár, Sárkány Miklós, Somossy Endre, Thaly István. — A MAGYAR KÖLTÉSZET ismerete a külföldön terjed. Ez év február havában Éjszak-Amerikában, St. Louisban egy kötet költemény jelent meg német nyelven, mely bennünket több tekintetből érdekel, Czíme : »Bunte Blätter«, irta Rombauer Bertha, magyar hölgy, a ki az 1849. évi esemé­nyek után kilenczed magával, azaz egész családjával kivándorolt. Férje Selmeczbánya vidékén, a hol bányaigazgató volt, most is legjobb emléke­zetben él. Fiai az Egyesült-Államoknak a conföderatusok elleni háborújában kitüntették magukat, és most ott találták fel második hazájukat. A fennebbi eredeti közleményekből, részint munka, részint fordításokból áll. Az utóbbiak közt van nyolcz költemény Petőfiből, a többi Garay, Vörösmarty, Eötvös, Kisfaludyból stb. A Petőfi-fordításokat akarjuk kiemelni, és azt mondjuk, hogy, ha a külföld már Kertbeny rósz és döczögős fordításaiban annyira megszerette Petőfit, ilyen sima, átszellemült fordítás, mint a milyen hon­leányunk Rombauer Bcrthá-é végtelenül több tisztelőket és bámulókat szerzett volna Petőfinek. Nem lehet rajta érezni, hogy fordítást olvasunk és olvasás közben csak az a gondolat bánt, hogy miért nem bírhatja a külföld az egész Petőfit ilyen fordításban. Rombauerné, ki most körülbelől 84 éves korát éli, saját költeménj'ei által is jeleskedik, valóban a múzsák kedvencze, és hogy magyar vér buzog benne, tanúsítják azon versei, melyeket a magyar hazára való emlékezet sugalt. — A M. TŰD. AKADÉMIA május 2-án és 3-án tartott nagygyűlésén elnökké: báró Eötvös Loránd, rendes tag; másodelnökké: Fraknói Vilmos, rendes tag, akadémiai főtitkár választattak. A II. osztályban elnökké: Palszky Ferencz, igazgató és tiszteleti tag ; tiszteleti taggá : báró Nyáry Jenő, levelező tag, a praehistorikus régiségtudomány müvelője; rendes tagokká : Vécsey Tamás, levelező tag, jogtudományi iró, Bauer Imre, leve­lező tag, bölcsészettudományi iró, Károlyi Árpád, levelező tag, történetíró, Jakab Elek, levelező tag, történetíró; külső taggá: René de Maulde, a Société d'Histoire Diplomatique főtitkára Párisban, történetiró, választattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom