Századok – 1889

Értekezések - CSERGHEő GÉZA: Wisgrill és a magyar genealógia 412

414 KÜLÖNFÉLÉK. bizonyítandó volt a nemesség, a czímer, a leszármazás és a birtokosság. Az említett hiteles okiratok azután örök időkre a tartományi levéltárba tétettek le és képezték, sőt ma is magvát képezik ezen levéltárnak, és azon első kitűnő forrásnak, a melyből, mint már fentebb is említők, Wissgrill Ferencz Károly nagy művét megírta. Idők folytán azután az egyes már bejegyzett nemzetségek és családok rangemelésben, czímerjavításban és bővítésben is részesittetvén: az ezekre vonatkozó okmányok hasonlóképen ezen levéltárban tétettek le. Miután itt különösen az indigénákról lehet szó, beszéljünk most csak azokról. Ezekre nézve tudnunk kell, hogy gyakran előfordult az az eset, miszerint némelyek már meglévő bárói, vagy grófi rangjokhoz, még az osztrák örökös tartományi, vagy a római szent birodalmi, sőt inind a kettőt, vagy még a cseh királyi grófságot is nyerték. Sőt gyakori volt az az eset is, hogy egyik, vagy másik nemzetség magyar báróságához valamely nem magyar grófságot nyert, — a mely említett esetekben leggyakrabban, ha nem is mindig, egyszersmind czímerbővítés (változás) is történt. Ennek következménye volt azután, hogy egy és ugyanazon nemzetség, igen gyakran egy és ugyanazon személy is két, három sőt több okmánydátumot, emelés keltet, sőt több czímer variánst is tudott egy és ugyanazon nemességi fokra felmutatni. Éjjen azért közel fekvőnek látszik a valószínűség, hogy Listhy László egy és ugyanazon időben magyar báró és osztrák örökös tartományi, vagy római szent birodalmi etc. gróf volt, és hogy később ehhez még a magyar grófságot is elnyerni óhajtotta. És hogy így Wissgrillnek épugy igazsága lehetett, mint Lehóczkynak. Ezen eléggé fontos adatra, amint látom, a »Századok« közleményének írója egyáltalán nem gondolt s így sokféle combinatiói közül e legfontosabbat kihagyta. Az elmondottak után azt hiszem természetesnek fog mindenki előtt látszani, hogy az alsó-ausztriai tartományi levéltár adatait, az Ausztriában indigenált, eredetileg ugyan magyar nemzetségekre s különösen pedig a Listyekre nézve, a kik generatiókon keresztül nemcsak osztrák földbirtokosok voltak, hanem azonfelül Bécs legmagasabb köreivel is folytonos összeköttetésben állottak, első sorban fogadtam el hiteleseknek, s hogy reájok nézve meg kellett hallgatnom s jól informáltnak kell tartanom az osztrák krónikásokat épugy, mint Wissgrillt. Nem kevésbbé természetes és bő citátumaiból, a mű ismerői előtt, köztudomású tény, hogy Wissgrill nagy művében az említett levéltár adatain kivűl, korának rendelkezésére álló mindama egyéb forrásait (magán levéltárakat, felírásokat, sírköveket, régi króni-