Századok – 1889

Értekezések - Dr. KOMÁROMY ANDRÁS: Sempte és Galgócz hadi fölszerelése 1622-ben 403

KÜLÖNFÉLÉK. 405 folytonosan jó kedvben tartassák. Az ellenség támadása esetén a sikeres védelemre tehát biztosítva volt, egyedül az árulástól tartott. Erre nnitat a többek között Thurzó Imréhez írott levele is, melyben 1621. ápril 22-én tudatja, hogy Érsekújvárra 3000 embert, Semptére pedig 500-at rendelt, s megfizetett nekik, így e várakat nem félti, ha csak maguk jó szántokból »kapukat nem nyitnak az ellenségnek.« ') Minthogy pedig Érsekújvárban Thurzó Szaniszló parancsnokolt, Sempte várát hasonlóképen ő birta, világos, hogy leginkább e kétes jellemű főúrra gyanakodott s hogy gyanúja nem is volt alaptalan, azt a körülmények csakhamar igazolták. Sempte vár őrségét a fejedelem vitézei képezték ugyan, de a kapitány Balogh Ferencz Thurzó embere volt, a kit pedig Bethlen személyesen nem ismert s úgylátszik, eleinte vonakodott is megerősíteni tisztében. Thurzó azonban hathatósan ajánlotta a maga szolgáját s a fejedelem nem akarván kedvét szegni, meghagyta Baloghot a parancsnokságban, főleg miután annak felesége s gyermeke is a várban lévén, komoly aggodalomra oka nem lehetett. Sempte, mint ezt az 1622-ben készített összeírás bizonyítja, fontosságához képest egyike volt a legjobban megerősített váraknak és fölszerelése az akkori hadi viszonyok között oly tökéletesnek mondható, hogy bármily erős ostromot is dicsőséggel állott volna ki ötszáz főnyi őrségével. Annál meglepőbb volt tehát, hogy az Érsekújvár ostromára gyülekező királyi hadak egy része 1621. május havában feltartóztatás nélkül vonult el a vár falai alatt, s a kapitány, a helyett h ogy kötelességét teljesítve elzárta volna előttük az út at, mely tekintve az ellenség csekély számát — könnyen meglehetett volna, alkudozásba bocsátkozott a német generálissal és a sereget keresztűlbocsátotta a hidon.2) A fejedelmet igen elkeserítette ez a formaszerű árulás s erősen gyanakodott mindjárt a hír vételekor, hogy Thurzó Szaniszló keze működött a dologban; de nem lett volna tanácsos egyenesen őt vádolva, szigorú vizsgálatot indítani az ügyben, mert Érsekújvár kulcsai a Thurzó kezében voltak, a ki bosszújában, vagy a büntetéstől való félelmében, daczára hogy az őrség testestől lelkestől Bethlen híve volt, még az ellenség kezére játszotta volna e fontos végházat. így történt tehát, hogy az árulás elkövetése után. mint mondani szokás, még Thür zónák állott feljebb és nem késett panaszával fölkeresni a fejedelmet, hogy az ellenség ») Bethlen Gábor politikai levelei 284. 1. ®) Bethlen Gábor politikai levelei 284. 1.