Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Tárcza különfélék - Történeti értekezések iskolai értesítőkben. Ism. dr. Váczy János - 260

262 TÄROZA. diszítve, ugyanazokkal, a melyek a Vasárnapi Ujságb&n is megjelentek. A szerző rövid mütörtcnelmi visszatekintéssel kezdi dolgozatát s úgy tér a pécsi monumentális épületek múltjának vázolására. A székesegyház múltjáról nincs semmi irott emlékünk, a mely megmondaná, hogy ki volt a templom építője és tervezője. Mindössze Henszlmann Imre, nem rég elhunyt müitészünk vizsgálódásai nyomán annyit tudhatunk meg, hogy a pécsi templomnak alapköve a XII. század utolsó előtti vagy utolsó évtizedeiben tétetett le Calanus püspök alatt, szobordíszítései azonban jóval később, Bertalan püspök idejében készülhettek a XIII. század első felében. Miután a szerző röviden összefoglalja Henszlmann bizonyítékait: megmagyarázza a székesegyház alaprajzát, a basilika és román stilü építésmódozatokat hasonlítva össze. A pécsi székesegyház tornyainak elhelyezése speciflcus magyar sajátság, minek eredeti czélzata az erődítés lehetett. A régi székesegyház történetének imez ismertetése után a restaurált templom és szobordíszeinek gondos leírását veszi az olvasó írásban és képben. A szerző nemcsak élénk érzékű régész, de ügyes, avatott iró is. Előadása folyamatos, világos, tiszta, épen mint stílje. Az egész dolgozat mindenesetre nagyobb közönség figyelmét is megérdemli, mint a milyen az iskolai értesítőket figyelemmel szokta kisérni. A másik két hasonló irányú értekezés a — DÉVAI M. KIK. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA S A POZSONYI ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ UVANG. LTCF.UM ÉRTEsiTö-jében olvasható. Az elsőben Téglás Gábor, az intézet igazgatója ismerteti a kisbányai sziklaszorost és barlangjait, a melyek mészkövekből alakúit kör kerületén húzódnak végig Hunyadmegyében. A tanítványoknak szánt rövid ismertetés buzdítja az ifjúságot a gazdag Érczhegység barlangjainak kikutatására. — Az utóbbiban a »dr. Schimko Dániel-féle érem és régiség-gyűjtemény« folytatólagos lajstromát veszszük, a melynek első fele a mult évi értesítőben jelent meg. A közlő, Győrik Márton, szakavatottan irja le az egyes régiségeket, mintegy 1224 darabot s a közlemény végén néhány különösen szép példára hivja fel az olvasó figyelmét, mint pl. egy 3'7 cm. átmérőjű s 0'9 cm. vastagságú római bizanczra, két igen díszes arany fibulára, a melyek fölötte ritkák és becsesek ; továbbá egy függőleges sorú hieroglyph írással ellátott királypajzsos táblarészletre s egy tekercses fibulára, vasból való nyilcsúcsra stb. A közleményt bátran ajánlhatjuk régészeink figyelmébe. Nem ily kimerítő ugyan, de hasonló irányú közlemény a — ROZSNYÓI KATH. FÍÍGYMNASIDM ÉRTESÍTÖJÉ-beu megjelent pénz- és éremgyüjtemény lajstrom, melyet Tóth Lőrincz tett közzé, szükséges magyarázatok kíséretében. A classica-philologia vagy az ókor történetéből merített tárgyú dolgozatok között, a melyek jobbára mind csak az ifjúság használatára vannak szánva, alig egy párt tarthatunk némi figyelemreméltónak. így a — POZSONYI KIK. KATM, FÖGYMNASIUM ÉRTEsiTÖJÉ-ben Sebők Henrik a Forum Romanumról értekezik elég alaposan, komolyan, világos, gondos