Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Tárcza különfélék - Történeti értekezések iskolai értesítőkben. Ism. dr. Váczy János - 260

TÁRCZA. 263 stílben. Fejtegeti a tér fekvését, diszítéseit, azután n barbárok dúlásait, a Forum végső pusztulását s az itt történt ásatásokat. — A Szombathelyi kik. kath. fögymnasium ébtesitöjé-ben Kárpáti Kelemen arról elmélkedik, hogy milyen formái voltak a háborúnak és békének a régi rómaiaknál. A szerző nemcsak a régi irodalom fenmaradt s erre vonatkozó maradványait ismeri jól, de az újabb irodalomban is alapos tájékozottságot mutat. Kissé tudákos modorban ír ugyan, de azért stilje elég folyékony s nem élvezhetetlen. Ugyanezt mondhatni a — Pannonhalmi Szent Benedek-Rend soproni kath. fögymnasiumának ÉiiTEsiTÖjÉ-beu közlött tanulmányról is, melyet Rácz Endre a rómaiak erkölcseiről, mindennapi foglalkozásairól és szokásairól írt, melyekben nagy változandóságot észlelt s e változásokat kivánta tanítványaival megismertetni. — A rÁrAi kath, gymnasium éetbsitöjé-ben Szarka Kolumbáu az antik római papokról, a papi intézményről, a papoknak a senatushoz s a néphez való viszonyáról értekezik, gazdag anyagkészlettel rendelkezvén, a melyektől azonban Ítéleteit nem teszi függővé. Mindenütt maga ügyekszik véleményt alkotni, a papi functiók fajainak megkülönböztetésében épen úgy, mint a nép s a papság közti viszony felfogásában. A nagybecskereki községi fögymnasium ért esítöjé-beil »Néhány szó a Catullus születési évéről« czímű rövid dolgozatot találjuk, a melyben szerzője, Wirth Gyula, a régi irodalomnak erre vonatkozó adatai alapján ügyekszik megfejteni, hogy Catullus Kr. e. minden valószínűség szerint Si-ben született s nem 87-ben, mint sokan hiszik. Az ungvári kik. kath. s a lévai kegyes tanítóhendi fögymnasiumról kiadott programokban »Az ókori Kóma fennálló romjaiban« s »Mennyit változtatott Ovidius a mythoson« czímű dolgozatok nem mérkőzhetnek ugyan az előbbiekkel, de azért méltók a fólemlítésre. Sokkal fontosabb azonban mindezeknél a — Szatmári kir. kath. fögymn. értesítőjé-ben közlött »M. Minucius Felix Octaviüsa« czímü dolgozat, melyet dr. Fodor Gyula gonddal s nagy előszeretettel készített. A tárgygyal, úgy látszik, már hosszabb idő óta kellett foglalkoznia, mert mindenütt higgadt, megszilárdult Ítéletét halljuk s az adatok elmondásában s csoportosításában is biztosság jellemzi. A következő két franczia tárgyú dolgozat, melyek a — Tatai algymnasium s a nagyváradi m. kir állami föreáltanoda ÉRTEsiTöi-ben láttak napvilágot, úgy tárgyánál, miut a szerzők felfogásánál, alapos készültségénél fogva többet is megérdemelne ugyan, mint a puszta fölemlítést, de a számunkra kiszabott térrel gazdálkodnunk kell s csak annyit jegyzünk meg röviden, hogy a szerzők úgy az iskolai ifjúság, mint a közönség igényeit szem előtt tartották. Az első »A franczia fóldmívelőosztály a forradalom előtt« czímü, melynek szerzője Pruzsiuszky Pál, inkább szorgalmasan összegyűjtött s helyesen csoportosított adataival, a második, a »Chateaubriand és müvei« czímü, melynek szerzője Gärtner