Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Tárcza különfélék - Történeti értekezések iskolai értesítőkben. Ism. dr. Váczy János - 260

TÁRCZA. 261 A Kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló i>rivigyei r. kath. algymnasium Ertesítöjé beu Kapás Aurél Simái Kristófról értekezik az egykorú adatok alapján. Csodálkozunk azonban, hogy a szerző mitsem látszik tudni arról a munkáról, mely a múlt nyáron az »Olcsó könyvtárban jelent meg, s a melyben Erdélyi Károly egész új világításban mutatja be Simáit s leghíresebb müvét, az Igazházit. A CsüRGÓr ev. ref. főgymnasium VI. évi értesítője Csokonai Somogyban töltött éveinek érdekes leírását tartalmazza programmúl, Kondor József tollából. A szerző maga megmondja, hogy nem szakemberek szánjára irta kis értekezését: de azért egyben-másban azok is használhatják, mivel igen lelkiismeretesen utána járt néhány adatnak, a melyből felolvasásra szánt elbeszélését szőtte. Érdekes megjegyeznünk, hogy Csokonainak a Virgilius Georgicona műfordítását először említi föl, a melyről életrajz-irói mit sem tudnak, holott a fordításnak két éneke megtalálható másolatban a m. t. akad. könyvtárában. A clsterci rend egri kath. fögymnasiumának elitesítöjk-beil Závodnik Mihály az »Ehrenfeld-codex« nyelvi sajátságairól értekezik. Ez értekezés méltatása nem tartozik feladatunkhoz, de érdemesnek tartjuk fölemlíteni, hogy kiemeljük szerzője alapos nyelvészeti ismereteit s gondos feldolgozását, melyhez hasonlót kevés értesítőben találunk. — A Jászóvári premontrei kanonok-rend kassai fögymnasiumának évi jelentése Baróti Szabó Dávid életrajzával kezdődik, melyet szerzője, Horváth Balázs, az eddigi adatok helyes kritikájával írt meg. Mindjárt a jó öreg Baróti származásának adatainál kitűnik a szerző kritikai érzéke. Az eddig fölhordott adatok valamennyiét rendre czáfolja s újat próbál helyökbe illeszteni. Máskülönben is mindenütt a lehető legjobb, legmegválogatottabb adatokhoz tartja magát s Baróti Szabónak oly képét igyekszik festeni, mely úgy is mint embert, úgy is mint a classieai iskola triászának egyik tagját a valósághoz leghívebben ábrázolja. Végig kiséri egész pályáját s közbe-közbe megállapodik, hogy müveivel s hatásának vizsgálatával foglalkozzék. Jó lélekkel elmondhatjuk, hogy Magyar Balázsnak e dolgozata eddigelé a legjobb, legalaposabb dolgozat Baróti Szabóról s mint ilyen, méltán figyelmet tarthat a magyar irodalomtörténetirók méltánylatára. E gondosan készített hosszabb értekezéshez függelékül Baróti Szabó néhány kiadatlan költeményét csatolja a szerző, a melyek minden bizonynyal megérdemlik, hogy világot láthatnak. Ennyi mindaz, a mit a rendelkezésünkre bocsátott értesítőkből mint irodalomtörténeti dolgozatot fölemlíthetünk, a melyek egyben-másban mintegy kiemelkednek a többiek sorából. A most említendő négy darab, értesítőben talált programmértekezések az archaeologia köréhez sorozhatok, de csak a — Pécsi magyar kir. állami főreáliskola ÉRTEsÍTÖJÉ-ben közlött értekezés mondható némi becscsel birónak; czime: »A pécsi restaurált székesegyház külseje,« dr. Gerecze Pétertől. Az értekezés képekkel vau