Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - F. V.: P. de Nolhac. Les Correspondents d’Alde Manuce 257

2r,a TÖRTÉNETI IRODALOM. A többiekről tehát ismertetésem második részében röviden szólok, s lelkes gondolatmenetét egész átalánosságban kísérem itt-ott észrevétellel s a tárgyalt kérdések és előadott eredmények közül csak a legfőbbeket fogom kiemelni. AGRICOLA. P. de Nolhae. Les Correspondents d'Aldc Manuce. Materiaux nouveaux d'histoire litteraire. 1483—1514. — Róma. 1888. — 4-edrétíí 104. I. A történelem és irodalom számos nagy alakja nem talál­kozik olyan érdeklődéssel és méltánylással, melyben az igénytelen XV. századbeli könyvnyomdász részesül, kinek levelezését a jel­zett munka tartalmazza. És erre Aldus Manutiusnak méltó jogczíme van. Nemcsak Olaszország leghíresebb nyomdájának megalapítása képezi érde­mét, hanem a görög classicus írók halhatatlan művei első kiadá­sának dicsősége is nevéhez fűződik. A magas műveltségű férfiú kortársai között nagy tiszte­letnek örvendett. Yelenczei házát a legválogatottabb társaság látogatta. Az előkelő külföldiek, kik szent Márk hatalmas váro­sába jöttek, szívesen kerestek üdülést az ő szellemes körében, és miután távozniok kellett, nem szűntek meg levelezés utján fönn­tartani a létesült összeköttetést. Soraikból nem hiányoznak Magyarország előkelő huma­nistái. így a jelezett gyűjteményben Thurzó Zsigmond székesfehér­vári prépost és királyi titkár (Budáról 1501. decz. 20-án keltezett) levelével találkozunk, mely a legbensőbb barátság hangján van írva. A főpap elmondja, hogy nemrég Aldus néhány kisebb alakú classicai kiadványa került kezeibe, melyeket úgy maga, mint a kancellár Szakmári György váradi püspök, nagy gyönyörűséggel használnak. Ugyanis hivatalos elfoglaltságuk miatt csak séta­közben érnek rá a classicusok olvasására; amit a könnyen kezel­hető Aldus-kiadások nagyon megkönnyítenek. Ezért »régi barát­ságuknál fogva« azon kérelmet intézi hozzá, úgy maga mint a váradi püspök nevében, hogy Cicero műveit is hasonló kiadásban bocsássa közre, »a mennyiben ez veszteséggel nem járna.« És Aldus nem késett teljesíteni óhajtásukat. Néhány hónap múlva (1502. tavaszán) kiadta Cicero »Familiares«-eit nyolczad­rétű formátumban. És a könyv élére Thurzóhoz intézett szép dedicatiót helyezett. Szakmári György utóbb Janus Pannonius műveinek kiadása iránt is érintkezésbe lépett Aldussal, titkára Brodarics István, a SZÁZADOK. 1889. III. FÜZET. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom