Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Repertorium a külföldi történeti irodalomból. Közli dr. Mangold Lajos - 265

2r,a TÖRTÉNETI IRODALOM. a kassai dóm, a bártfai gótk egyházaknak ő felsége által a vallásalapból engedélyezett költséggel helyreállítása, az elnök által a turócz-szentmártoni góth egyház XIY. századi történeti falképeinek, a eultusminister által a jáki híres román stylű basilika, a máriafalvi góth egyház, a vajda-hunyadi vár s a pécsi basilika restauratiója szintén tervbe van véve; az egyház részére elkészültek Lötz és Than által Szent István és Szent László királyaink képei és az egri egyház falfestményei; szobrászatunkat Huszár ós Kis képviselték sikerűit alkotásokkal, a fővárosban a város háza palotájának nagytermében Lötz mester ecsetével megalkotta az allegória festmények egész sorát.. . .« (318. 1.) Sajnálattal jegyezte meg az elnök, hogy mindez alig elégséges kezdetnek. A magyar magán életről, a vagyonosabbak, helyhatóságok, városok, társalgó- és olvasókörök magasabb műérdeklődéséről mint máskor — most sincs mit jelentenie. »Szegények vagyunk — úgymond tehetségben, s műízlésünk még nem emelkedett oda, hogyamagasb művészeti élet e kelléke áthatotta volna a nemzet műveltebb rétegeit. (318. 1.) Nekünk még csak kenyérre és mulatságra jut pénzünk. Wodianer Albert, Mosonyvármegye és Eger közönsége a mit tettek művészetünkért: az első egy díszes újabb ízlésű egyház építtetése, az utóbbiak történeti képek festetése, Zalavármegye 1500 forint alapítványa által, csak kivételes esetek. A lelkes gróf Andrássyak, Károlyiak. Zichyek, Telekiek, br. Radvánszky Béla és Coburg lierczeg a magyar kiállítások rendes képvásárlói, kik ez évi kiállításon 78 magyar művésztől 18 ezer, 44 külfölditől 15 ezer forinton feljűl vásároltak; a mi örvendetes jelenség ugyan, de még van e tekintetben óhajtani való; mert eddigi műkiállításaink nem részesültek azon magas fejedelmi kegyben, mely a legbőkezűbb vásárlással emeli a bécsi hasonló műtárlatokat. Bemélj ük azonban — mond az elnök — hogy kormányunk közbenjárása által a mi művészetünknek is megnyerjük a fejedelmi pártfogást.« (321. 1.) A beszédet buzdító felhívás zárta be. »Alakítsunk azért — így szól az — a nagy mesterek és nagyreményű növendékeink számára művészeti iskolát és akadémiát, hogy azok alakítsák meg majd a magyar művészetet, alkossanak a magyar nemzetnek monumentális műveket.« (342. 1.) Ilyen tárgya, menete és előadási modora van a más három megnyitó beszédnek is. Azért ismertettem ezeket bővebben, hogy az olvasó azokból a többiekre is következtethessen, hogy képzete legyen a tudós főpap és hatalmas agitator kisebb művei ez öt kötetének szabad, tanúságos és hazafias szellemtől áthatott tartalmáról, és hogy azokról rövidebben szólva is, az olvasóban e könyv iránt a megérdemelt figyelmet és érdeklődést felköltsem.