Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - HODINKA ANTAL: Glasnik szerk. Hörmann 250

2r,a TÖRTÉNETI IRODALOM. golni, s hogy más országok szolgálatában vagy idegen fejedelmek udvari festőivé, idegenföldi magasb műtanodák mesterei legyenek, azért, mert nekünk nincs ilyen; nem engedheti meg, hogy eszményképeiket, művészi vésőjüket és ecsetjöket, melyek hivatva lennének nagy nemzeti emlékeket emelni és díszítni, hazájok múltját és jelenét dicsőítni, kénytelenek legyenek lelketlen és rajtok nyerészkedő műárusoknak bérbe adni... A művészet kényes növény, ha jókor meg nem gyökerezik, elfonnyad. Azért — így végződik a buzdító szózat — most a maga idejében, midőn annyi tehetség mutatkozik e téren, most kell azt ápolni, növelni, védni és magunknak megtartani.« (299—300 11.) »Soha nem volt indokoltabb nemzetünknek e kötelességére hivatkozás, soha sem szükségesebb a nemzeti műtörekvések s nemzeti művészetünk buzgón felkarolása, mint most, midőn főleg festőművészeink a magyar művészetet egyszerre páratlan magaslatra emelték. Egyik legkiválóbb művész honfitársunk nagyszerű műremeke a napokban tartja világkör útjában diadalmas bevonulását hazájába, műcsarnokunkba. Művészetünk ezzel versenyez nemcsak a legmagasabban álló európai, franczia és német művészettel, hanem a művészet összes leggeniálisabb alkotásaival. Egyik magyar művész a legnagyobb franczia művészi kitüntetést nyerte el, egy másik a német költészet legmagasb eszményeit volt képes saját nemzete képzőművészete által el nem ért tökélylvel ábrázolni Ezek látása el kell hogy oszlassa kételyeinket, meg kell hogy erősítse önbizalmunkat, s ama hitet kell hogy ébreszsze mindnyájunkban, hogy a magyar nemzeti művészet megteremtése lehetséges, ideje eljött, tényezői meg vannak, csak nagyobb mérvű pártolása, foglalkoztatása és nevelése szükséges.« (301—302.11.) E beszédben az elnök örömmel jelezte a társulat létszámának és jövedelmeinek megkétszereződését, a pályázatok kielégítő sikerültét, és hogy a társulat pártfogójáúl megnyerte Rudolf trónörököst, hogy a magyar képzőművészeti akadémia közeledik a megvalósulás felé, s műépítészetünk, szobrászatunk és festészetünk néhány mesterben oly magasra emelkedett, hogy már eddig a versenyzésekben megjelenve, győzelmével vagy egyes remek alkotásával bebizonyította, hogy a legmagasb feladatnak is képes megfelelni; azt is kiemelte, hogy a m. tud. Akadémia fenkölt lelkű elnöke már a kezdeményt megtette arra, hogy palotája a nevezetes virágzásra jutott hazai festészet műveivel díszittessék, melyek a nemzeti irodalomtörténet legkiválóbb alakjait s legjelentékenyebb mozzanatait fogják a késő nemzedék elé varázsolni, a mi művészeinknek nagy ideig ad ambitiójuknak megfelelő s anyagilag háladatos foglalkozást (315.1.) ; a budavári koronázási,