Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - AGRICOLA: Ipolyi Arnold kisebb munkái V. k. - I. közl. 247

248 TÖRTÉNETI IRODALOM. irodalmi és tudományos dolgozatait és műveit időrendben, megjelölve — a lapra rámutatólag — a hírlapot és folyóiratot s a helyet, hol azok megjelentek. Két ívet s egy levelet tesz e kis adalék, s így e kötet együtt 36 ívet tesz. Nekem szorosan véve csak az V-ik kötetről kellene szólnom, a mi azonban nem lehetséges és nem lenne czélszerű; mert ez folytatása négy más kötetnek, tartalma magában foglalja egy hazafias lélek és tágas látkörű ész évekre terjedő, erős nemzeti jellegű nyilvánulásait, különböző kérdésekben rendszeres és öntudatos tervezéseit és az elért eredményeket, melyek jobbadán Ipolyi úttörő munkásságának tulajdoníthatók, melyeket nálunk és irodalmunkban részint ő kezdeményezett, egy-két társával kifejtett és rendszerbe foglalt, részint a már kezdeményezetteket páratlan dologismerettel s nem lankadó, semmi akadálytól vissza nem rettenő erélylyel folytatta, s az elmélet és óhajok teréről átvitte az irodalmi és társulati munkásság megvalósítása stádiumába, E kötet tartalma Ipolyi meglett korabeli munkásságának érett gyümölcsei. 1855-ben, mint a műemlékek cs. kir. bécsi bizottsága újonnan kinevezett tagjának, hazai építészetünk régi műemlékeire fordult figyelme, s azóta 30 éven át foglalkozott e tárgyakkal : olvasott és tanult, gondolkozott és írt, s a régi, főleg egyházi műépítészetben ismeretköre oly kiterjedetté vált, hogy már 1870 körűi, mint műrégészeti tekintély ismertetett el, s csak alkalom kellett, hogy nagy előkészületét érvényesítse, a mi gr. Mikó Imrének, a M. Történelmi Társúiat nagyérdemű elnökének halála által önként nyílt meg előtte. Ipolyit ez állásra a közvélemény jelölte ki. O ugyanis már 1858. mint zobori lelkész megkezdette a hazai archaeologia és műépítészet parlag mezeje művelését; értekezett: az egyházi épületek fentartásának és javításának kötelméről, 1859. Csallóköz műemlékeiről, szintén 1859. és 1860. a hazai egyházi művészetről, s az utóbbi évben a deák-monostori XIII. századi román (styla) hasilikáról, 1861. a középkori emlékszerií építészetről Magyarországon, a téglaépítészeti magyar műemlékekről, a m. tud. Akadémia palotájának terveiről, 1863. a középkori szobrászatról Magyarországon, 1864. a középkori magyar festészet emlékeiről, 1865. a kunok apátfalvi XIII. századi egyházáról, 1866. az egri műrégészeti mozzanatokról, 1867. a kubinyiak egyik őse emlékszobráról, 1868. Heves- és Külsö-Szólnokvármegyék őskori régészeti és középkori műemlékeiről. Tiz éven át a műépítészet és archaeologia különféle ágaiban dolgozott, kedvencz tárgyát és elméleteit fejtegette, 1867.« Szt.-László-Társulat közgyűlésén az egyházi művészetnek hazánk-