Századok – 1889

Értekezések - Dr. KARÁCSONI JÁNOS: Oklevelek Patócsy Ferencz születése helyéről 121

rATÓCBY FERENCZ SZÜLETÉSHELYÉI!ÖL. 125 Ketheghaz helyett), Eperyes, item portionom possessionariam in possessione Bodogfalwa, ac possessionem Kakuch, Gyürke, Fewenyes. . .omnino in comitatu Zarand« »Zaránd megyében fekvő Gyula nevű várat.. . nem különben Lőkösliáza, Kevermes, Dombiratos, Bánliegyesse, Bánkamarás, Kétegyháza, Eperjes nevű falvakat egészen, úgy szintén Boldogfalva faluban levő részbirtokot és Kakucs, Györké, Fövenyes falukat. . .« Tessék bárkinek is elővenni Magyarország nagyobb térképét, vagy a mai Arad, Csanád és Békés megyék térképeit és egy pillantást vetni oda, aliol ez a bárom megye összeszögellik. És ha látja ott, hogy még ma. több század által okozott szörnyű változás után is mily szoros sorrendben, milyen pontossággal következnek egymásra az idézett oklevélben fölsorolt Lőkösháza, Kevermes, Dombiratos, Bánhegyese, Bánkamarás (ma Nagy-), Kétegyháza, Eperjes, Kakucs, Gyürke, 'Fövenyes (Györkehely és Fövényes puszták a gyulai határban) részint faluk, részint puszták — tagadhatja-e, hogy ez az oklevél épen a mai arad-békésmegyei Eperjes pusztáról szól? Én még föltenni sem mernék másról olyat, hogy ezt tagadásba venné. Mi következik már most ez oklevélből? Az, hogy a hajdan Zaránd, — most részben Békés- (Gyula-Eperjes), részben Arad(Elek-Eperjes) megyében fekvő Eperjes 1510-ben (s természetesen azelőtt és azután is), tehát épen azon időben, mikor Patócsy Ferencz született, a gyulai vár egyik tartozéka (appertinentiája) és Brandenburgi György őrgrófé, azelőtt pedig Corvin Jánosé, majd ennek özvegyéé volt, még pedig egészen, nem pedig a Patócsyaké. Következik másodszor az, hogy ez a körös- marosközi Eperjes csak possessio (egyszerű falu) volt, nem pedig castellum (kastély), még lcevésbbé arx (vár), már pedig Patócsy Ferencz születéshelye vár vala. Már előre látom ós olvasom (mert hiszen előre meg vagyon irva) az ellenvetést: »Nem oly puszta volt ez a hely - - irja Haan Lajos — a XY. és XYI. században. Ekkor két népes falu létezett területén, egyik alsó, másik felső Eperjes. Amaz a Pathócsyakat, emez a gazdag Massay Imrét uralta.« 2) Utánaindúl Zsilinszky: »Nem nehéz megkülönböztetni,hol feklietettFelső-Eperjes ahatalmas Massay Imre lakával, — és hol állott Alsó-Eperjes a szóban levő Patócsy Ferencz kastélyával, kertjeivel és halastavaival.« 3

) Müncheni (eredetileg ansbachi) oklevelek másolatai a gyulai muzeumban 278. sz. Ez oklevélmásolatok megszerzésében Zsilinszky Mihály úrnak van legtöbb része és érdeme. 2) I. m. Lk. 170. 1. 8) Századok 1888. e'vf. 644 1.