Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. ZSILINSZKY MIHÁLY: A selmeczbányai egyház s iskola története. Írta Breznyik J. 69

TÖRTÉNETI IRODALOM. 71 városba, a tótok az úgynevezett felső — nagyobb — templomban tarthassák isteni tiszteletüket. Ezt a németek eleinte nem akarták megengedni. Windisch nevű papjok, aki különben is viszályban élt a tót pappal, gyűlölte a tótokat, akik gyakran panaszkodtak ellene, hogy megveti őket. »Er zerschlowakt úgymond a panasz — und verachtet die ganze Nation, weil ihre Pastor einige windische Leute in der oberen Kirche kopulirt, hätte er gesagt die Schlovaken seien nicht werth, dass sie vor dem Altar in der oberen Kirche kopulirt werden sollen, sondern, man sollte sie zum Teufel, zum unter Thor schaffen.« A városi tanács kénytelen volt beavatkozni a vitába, mert a tótok, különösen a falusiak azt mondták, hogy elszakadnak s külön egyházat fognak alkotni, ha papjok eltávozik Selmeczről. A czivakodókat kibékítette s a papoknak megtiltotta, hogy magán indulataikat a szószékre vigyék, a békezavaróra hivatalvesztés mondatott ki. — Szerző elmondja, hogy száz évvel az előtt a tótok igen kevesen voltak Selmeczen, s még a suszter czéhbe sein volt szabad őket befogadni. Magyar egyház ugyan nem volt; de hogy a magyar nyelvet is tanították, annak nyoma van a tanács-ülésekben. (79.1.) A németek sokat tartottak elsőbbségükre, s 1665-ben a szabó czéh szabályaiba azt foglalták, hogy ha valamely legény a mester leányát akarja feleségül venni, annak igazi német születésnek kell lennie! A házassági ügyek Selmecz történetében, ügy egyházi, mint nemzetiségi tekintetben is, nagy szerepet játszottak. Nevezetes a Grlantsching Mihály, kincstári irnok házassági esete, mely a 32. és 33-dik lapokon beszéltetik el. Nemcsak a szentszék, de a nádor is beleavatkozott, - ós a város kénytelen volt nagy összeget fizetni büntetésül. Az evangelikus templom elvételének története minden tekintetben tanulságos, mint előjelenete azon általános üldözésnek, mely 1671-ben országszerte megkezdődött, s melynek a bányavárosok ev. papjai is áldozatúl estek. Az iskolai ügyek tárgyalásánál kiváló érdekkel bír azon isk. törvénykönyv, melyet a városi tanács 1652-ben adott ki, és mely nemcsak a tantervre, hanem az egész iskolai szervezetre is tanulságos fényt derít. Abból tudjuk meg, mi volt az igazgatónak, a tanároknak és a tanulóknak feladata; miféle tantárgyak, hány órában és minő fokon taníttattak ; mi volt a rendtartás, — szóval a XVII. századbeli ev. iskolai életnek egész képét bírjuk általa. Fölötte érdekesek azon följegyzések is, melyek az iskolai beléletre vonatkozólag 1730 50. közti időről a 203 -224. lapokon olvashatók. Az 1681-ki pozsonyi országgyűlés után bekövetkezett események; a töröknek kiűzetése és Thököly katonáinak vissza-