Századok – 1889
Könyvismertetések és bírálatok - Dr. ZSILINSZKY MIHÁLY: A selmeczbányai egyház s iskola története. Írta Breznyik J. 69
68 TÖRTÉNETI IRODALOM. 70 dabb elveinek hatása alatt a katholikus egyházzal egyenjogúságra vergődött fel, sohasem szűnve meg a nemzet culturtörekvéseiben, mennyire azt a körülmények engedték, versenyt fáradozni azokkal, kik elnyomatásában, hívei számának csökkentésében, szellemi haladásának .... gátolásában érdemet és dicsőséget kerestek.« Ezen, kissé túlterhelt mondatban kifejezett feladatát a szerző, hiteles adatok alapján dolgozva, meg is oldotta. Az egyház és iskola még ezen korszakban elválaszthatlan kapcsolatban állott egymással. Mind a kettő a tisztán evang. városi tanács kormányzata alatt állott, mindaddig, míg az üldözés korszakában a jezsuiták lesznek a helyzet uraivá. Természetes, hogy az országos állapotok változása érezhető volt a bányavárosokban is ; sőt ezekben talán nagyobb mértékben mint bármely vidéken, amennyiben az egymással küzdő pártok hadvezérei, a bányákból nyerendő arany és ezüst által is vonzatva, nagy súlyt helyeztek azoknak birhatására. Az 1600 —1673. évekre terjedő korszak festésénél helyesen járt el szerző, hogy elébb, mintegy hátterűi, az országos eseményeket tárgyalja, s azután állítja előtérbe az egyház és város vezetőinek harczait egymással, harczait a katholicismussal. Ezek az aprólékos házi bajok és azoknak összeállítása kétségen kívül a legbecsesebb részét képezik Breznyik érdekes könyvének. Ilyen példáúl Pázmán Péternek 1630. febr. 15-én kiadott azon rendelete elleni védekezés, mely szerint az bizottságot akart kiküldeni Selmeezre avégből, hogy az egykor kath. egyházhoz tartozott vagyont megvizsgálja és elfoglalja. Ilyen továbbá az, hogy Gusztáv Adolf svéd király elestének hírére a kincstári tisztek Selmeczen Te Deumot kívántak tartatni, mivel az — szerintök Magyarországból kálvinista országot akart csinálni. Mire a városi tanács azt üzente: »Erre nézve majd a városok fognak határozni; ilyenekben nem szorulnak a kincstári tisztek tanácsára.« — Ilyen III. Ferdinándnak 1649. okt. 29-kén kelt azon rendelete, melyben meghagyja, hogy Beszterczebányán folyton 4-, Selmeczbányán pedig két jezsuita legyen, akik Körmöczbányára is kijárjanak — és a kincstár által dijaztassanak. Ilyenek a jezsuitákkal folyt harczoknak egyes jelenetei; és a városi és egyházi elöljáróknak az erkölcsi büntetések körűi tanúsított eljárása és az illetékesség meghatározása. Kiváló érdekkel bír a nemzetiségi vita, mely a selmeczi tótok és németek között 1660-ban ütött ki! Ugyanis Pilárik Illés tót lelkész kívánta, hogy a városban tótok temetésén tótúl is szabad legyen énekelni; továbbá, hogy sátoros ünnep alkalmával a harmadik ünnepnapon, mikor a vidékről sokan jőnek be a
