Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - II. közl. 932

938 TÖRTÉNETI IRODALOM. IV. A víach-tikvíi térve át Hunfalvy, mindenek előtt azt jegyzi meg, kogy e nép-név a Balkán félszigeten legelébb a szlávok között tűnt fel, s értették alatta az ott fenmaradt románokat. Átvették e nevet később az elszlávosodott bolgárok, valamint a görögül beszélők és írók is. A szlávok e néven neveztek minden románt, akár a Balkán félszigeten, akár Italiában lakott. A görögül írni tudók a »vlachoi« névvel a tőlük t. i. a rómaiaktól (Romäer) különböző népet jelöltek meg Maga a vlach nép magát később ruman, rumin, sőt arumin néven is nevezte. E név legelébb 976. tűnt fel. 1013. baliszik a legelső helységnév Kimbalongu (Landfeld), 1018. a bolgár patriárcha alá rendeltettek az egész Bolgárországban levő vlachok, a kik legsűrűbben laktak a Haemushegyekben, Thessaliában és Macedóniában. Költözködő pásztorok voltak, de a kik falukban is laktak. A mai Oláhországban élő besenyők és velők szövetkezett bolgárok utmútatói zsákmányló kalandjaikban a vlach-ok voltak, a kik a havasok átjárásait legjobban ismerték. Ez érintkezés következtében mind a bolgárok, mind a vlachok a Duna északi partjára kezdettek áthúzódni, a hol terjedelmes hely volt szántásvetésre úgy, mint pásztorkodásra. Már 1164. megjelentek a vlachok Galicziában, sőt neháuyan tán még korábban Moldvában is. 1185. a Haemus hegyekben kitört a vlach-bolgár felkelés, melynek czélja Bolgárországnak a byzánti uralom alól felszabadítása volt. Kún, bolgár és vlach szövetségre léptek, de művelt, irodalommal és egyházi nyelvvel biró nép csak a bolgár volt. A keresztény vlachoknak is tehát bolgár papjok s szlovén lithurgiájok volt. Ez volt az eset a bolgárok közt keresztényekké lett kúnokkal is. A mai Oláhországba és Erdélybe jött vlachok magukkal hozták uyelvöket és szlovén egyházi lithurgiájukat Közel másfél század telt el. míg a vlachok felől az oklevelek is megszólaltak. Erdélyben a legelső oklevél, mely vlachról szól, az 1222-ki, melyben II. Endre király a német lovagrend birtokát újabb adománynyal szaporította; ugyanaz 1223. a kerczi zárda cisterczi-rendjének egy birtokot adományózott s abból a pásztorkodó vi ach okat kizárta; harmadik adománylevél 1224-beli, melyben ugyanaz a vlachok és besenyők erdeit velők közösen leendő kasználás végett a szászoknak adományozta. Ebből az tűnik ki. hogy a király a vlachokról szabadon rendelkezett. (87—89.11.) A szerb földön is hasonló volt a vlachok sorsa. 1198 —1199. a fejedelem egy oklevélben az Athos-hegyi zárdának 170 vlach háznépes gazdát ajándékozott, a kik az ország déli részében laktak. I. Uros később ugyanannak 30 családos gazdát, II. ITros fejedelem a sz. Nicetas egyház vlachjait is annak adományozta. (87 — 89.11.)