Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - II. közl. 932

'iftltTÈNETI IRODAI,KM. 939 TIL Endre magyar királynak nevezetes a szerb fejedelem adománya után csaknem 100 évvel kelt egy 1293-ki adománylevele, melyben mondja, hogy országa bárói tanácsára elhatározta, hogy valamennyi oláh, a kik a nemesek vagy mások birtokain élnek, Székes nevű királyi birtokra helyeztessenek át, még ha erőhatalommal is. De minthogy értesült róla, hogy nagybátyja László király a gyulafejérvári káptalannak azon engedélyt adta, hogy annak Fylesd és Enud (Enyed) nevű birtokain 60 oláh családos gazda szabadon megtelepedhessék s ott bizton lakhassák, sőt hogy azok a királyi adótól, t. i. az ötvened, tized és más adótól mentesek legyenek — ennélfogva a király nagybátyja ez ajándékát helybenhagyta és megerősítette, s a kir. tized és ötvened gyűjtőinek meghagyta, hogy a megnevezett számú oláhoktól semmi tizedet és ötvenedet ne vegyenek. Ebből látszik — jegyzi meg Hunfalvy — hogy az oláhság a király tartozandóságai közé számíttatott, a ki tetszése szerint rendelkezhetett róluk, valamint az is kitűnik, hogy 1293-ban még számuk csekély volt, elannyira, hogy valamennyit egy kir. praediumra egybegyűjteni lehetett. A rumän felfogás a magyar honfoglalás előtt nagy számú rumanséget lát és láttat Erdélyben, a minek azonban a történeti tények ellenkezőjét mutatják. De egykorúak tanuságtételei is azzal ellenkezőt bizonyítnak. Szent Bruno 1006-tól 1007-ig, egy teljes éven át volt István király udvarában, mint térítő, figyelmét a vallási viszonyokra irányozta, de rég megtelepedett keresztény román népről nem tud semmit. Innen Galiczián és Oroszországon át a besenyőkhöz útazott Moldvába, de keresztény román lakosokat nem lát, bár azok lakföldének 3 4

részét bejárta. Innen fekete Magyarországba ment (így hivták akkor Erdélyt). De már akkor szent Péter követsége oda ért volt — érti a király megérkezését. Tehát a Pruzzekhoz ment. A keresztény románok, a kik a rumän történetirók szerint István idejében sokan éltek Erdélyben és Moldvában, s köztük tudósoknak is kellett lenni, Bruno figyelmét ki nem kerülték volna. Gerhard, első csanádi püspök, olasz, s nem tudott beszélni megyéje román népével. Ahtum, pártütő országnagy s Bánát ura, a rumän történeti iskola állítása szerint rumän fejedelem volt. Hogy történt, hogy ő népe közt nem talált keresztény papokat, s Bolgárországból kellett hozatnia ? Hol voltak a művelt románok? Rogerius 1241. sokáig bujdosik Erdélyben. Ö is olasz, s a németekhez és magyarokhoz nem igen mutat nagy rokonszenvet, útjában sehol sem lát románt? De jól fogott volna vagy egygyel találkozni s általa megértve szólani ! Carmen Miserabile czimü útleírásából bizonyosan ki nem hagyta volna ! E három férfi hallgatása felettébb ékesen szóló bizonyíték arra, hogy M.-országon és Erdélyben Szent-István korában, sem a