Századok – 1888

Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435

440 KÜLÖNFÉLÉK. czímerben meglegyen. A paizs felett fejedelmi süveg van, melyet hegyes arany sugarakkal és virággal ékesített korona vesz körűi; a süveg tetején arany gömb a birodalmi alma —, melyből egyes kereszt emelkedik ki. A czímerben levő mezők miként beosztása s azok színe sem a királyok, sem a nemzeti fejedelmek alatt meghatározva nem volt ; de a történelemből voltak véve, czímertani elvek, a nemzeti fejedelmek pénzei és a függő pecsétek zsinór-színei által igazolva. Három egymással párhuzamos mező van Bocskai István 1606-ki. Bethlen Gábor 1622-ki pénzein, azon különbséggel, hogy a legfelső mezőben a székelyek, a másodikban a magyarok, az alsóban a szászok czímere van; úgyszintén I. Apaffi Mihály 1666. és 1673-ki pénzein, szintén azon különbséggel, hogy a felső mezőben ott a székelyek czímere vau, a közbeeső üres, az alsóban a magyaroké és szászoké. Továbbá a kék, veres és aranysárga színt, úgy rendezve egymás mellé, mint a királyné által adott uj czímerben van, használták 1577. Báthori Kristóf, 1606. Bocskai István, 1617. és 1627-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek. A királyné tehát, tanácsosai javaslatára, úgy a nemzeti czímereket, mint a székelyek kék, a magyarok veres, a szászok aranysárga, tehát Erdély három nemzeti színét az ország történetéből és a gyakorlatból vette. Szükségesnek tartom e czím- és czímeradománjozás történetét a jelen figyelmeztetéseid s a jövő okulására elmondani. Bruckenthal Sámuel, erdélyi szász s kir. kormányszéki tit- • kár — a ki később bárói rangot nyert — különböző küldetésekben sok éven át volt Bécsben a császári udvarnál, s hűsége és hasznos szolgálatai által a királyné bizalmát annyira megnyerte, hogy az ép e tájon nyugalomba ment gróf Bethlen Gábor után az erdélyi udvari kancellárságra emeltetett. — Ez a férfi volt az, a ki az uralkodónénak ez ügyben előterjesztést tett, melynek alapján Kaunitz berezeg, házi, udvari és államkanczellár a nagyfejedelemségi czím-adományozási oklevelet (diploma) szövegezte. Bruckenthal a királyné kegyéből jutott fényes állásához, természetes, hogy annak kegyét igyekezett megérdemelni ; neki a haza alkotmánya, s az, hogy mit mondanak hozzá a magyarok, másodrangú kérdés volt. Előterjesztését oly módon tette, hogy a felségnek szabad keze legyen a szövegnek tetszése szerinti alakot adni. »A mostani Erdély, — mondá a javaslattevő, — fontos része volt az egykori Daciának, s utolsó királya, Decebál legyőzetése után Traján császár alatt a római birodalom (monarchia) tartománya. Mikor az feloszlott, a tartomány a keleti császársághoz szakadt, a hozzá kapcsolt tartományoktól soha el nem választatott — mindig saját különös megnevezés nélkül. Miután az első magyarok Pannónia birtokában megszilárdultak, s Erdélyt