Századok – 1888
Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435
különfélék. 441 is elfoglalták, Erdély annak egy része volt, melynek hadvezérei, a kik magukat lierczegeknek (dux) nevezték, saját vajdáik által uralkodtak felette, annak 1538-ban történt teljes elválásáig, anélkül, hogy neki saját nevet adtak volna. Az ország erdőn túli részei — (Partes Regni Transylvanienses) volt a neve minden köziratban és oklevélben. Az elválás után lett Erdély legelébb önálló és független ország, s Magyarország Tiszáig terjedő azon részei, melyeket magához kapcsolt, az elébbi névvel ellentétben Magyarország Részei-пек neveztettek. A mint magát a következő időszakban Magyarországhoz tartozása kötelékéből mindinkább kiszabadította, elnevezése is, amit maga önmagának s mások neki adtak, megkezdett változni: most fejedelemségnek, majd országnak neveztetett, s pecsétjére nem fejedelemség, de Erdélyország nevet vésetett. Csak újabb időben, az utolsó erdélyi fejedelmek alatt vált a fejedelemségi név állandó elnevezéssé, inkább a szükség és a gyakorlat folytonossága által, miutsem kötött szerződések vagy országos végzések következtében. Minthogy az elnevezés a szó szoros értelmében sem a lényeghez nem tartozik, sem alapja nem az alkotmány természetében gyökerezik, hanem önkényesen s mintegy történetesen származott : természetesen semmi kényszerű vagy természetes ok nem áll annak útjában, hogy az megváltoztathassék. Ez okért az említett fejedelemségnek nagyfejedelemséggé emeltetése ő felségének úgy erdélyi alattvalói, mint alávetett más örökös tartományai tekintetében, nem függhet mástól, mint egyedül ö felsége akaratától és korlátlan (unumschränkt) tetszésétől s az összes alattvalóknak, különösen pedig az erdélyieknek egyéb teendője nem marad, mint az, hogy tiszteljék ő felsége azon jogait, melyek a föltétlen öröklési jogot megilletik, s a melyek az ő saját javukra hasonló gyöngédségben és kegyes gondoskodásban árad ki... « Ezután Erdélynek Magyarországtól teljesen elkülönített voltát bizonyította szerződések, békekötések, külön igazgatásformája és igazságszolgáltatása s legutoljára a magyarországi zászlós urakhoz hasonló legfőbb udvari méltóságoknak Erdély részére történt kinevezésével.... Ezt II. József corregens azzal fogadta el, hogy Erdélyfejedelemségnek Nagyfejedelemséggé emeltetése az erről kiállítandó fejedelmi adománylevél (diploma) szerkesztése iránt, a szükséges meghagyás Kaunitz herceghez már kibocsáttatott. Alá írva : József m. k. A herczeg elkészítette a tervezetet s 1765. nov. 23. kelt jegyzékirattal gr. Bethlen Gábor erd. udv. kancellárhoz azon bizalmas kéréssel küldötte át, hogy az iránti nézetét és megjegyzéseit tetszése szerint nyilvánítni szíveskedjék. A herczeg megjegyezte,