Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Herman Ottónak magyar halászati könyve nyelvi társadalmi néprajzi és régészeti tekintetben 216

MAGYAll HALÁSZATI KÖNYVE. 221 árjában. Helyzetöknek teljes tudatával féltékenyen őrzik magyarságukat. Jövetelemnek híre megelőzött s a nép között az terjedt el, hogy az ősmagyarokat keresem : ki is tettek magokért mindenképen helyes magyarsággal. De két különös mesterszó mégis belévegyűlt. Az egyik a »löbö«, a másik a »söföl«. Én nyomban kisütém, hogy mind a kettő a németektől ragadt rájok. Igaz, hogy keményen átmagyarosították : de bizony csak a németből eredt az. A »löbö« nem más, mint a német »Lauben« vagyis küszhal (alburnus) ; a »söföl nem más, mint a német »schiffl«, vagyis a farosbárka. Nekem azután feltűnt, hogy halászaim, a mint csak szerét tehették, sokat súgnak-búgnak, vakargatják a fülök tövit. De mikor indulóban voltam, kinógatták legtekintélyesebb emberöket, a ki azután szörnyű röstelkedéssel körülbelül ezeket mondta : Már hogy szégyen ne essék rajtunk, alásan kérjük, hogyha valamit rosszúl mondtunk volna, a milyen az a lőbö meg a söföl, hát ne írja ki az úr, mert átlátjuk, hogy bizony nímet soron került hozzánk.« *) A felhozott példák mutatják, bogy Herman Ottó tudván a nép nyelvén beszélleni s annak érdeklődését felkölteni, Magyarország halászaitól nemcsak a különböző halászat módját, szerszámait írhatta le, hanem a gazdag halász-nyelvet és a halaknak magyar elnevezéseit is összejegyezhette, a mint a munka 763 -843 apró betűvel nyomtatott két hasábos lapjain megtaláljuk. A mesterszótár anyaga körülbelől 2500 szóra és magyarázatra terjed. A halakat tudományosan határozza meg s megtudjuk, hogy a Duna 40, a Tisza 34, a Zagyva 32, a Rába a Duna hatása alatt 29 halfajjal szerepel, a Kőrös a Tiszáé alatt hasonlóképen, tudniillik, 29 fajt mutat. Az elevenebb vízzel bíró Balaton 28 halfajt táplál, míg a Yelenczei tó ma csak 11 fajt, a Fertő 16 fajt számlál (652. lapján.) Ezeknél fogva Herman Ottó halászati könyve már nemcsak érdekes, hanem a szónak egész jelentésében nagyon nevezetes. Tudományom körén túl esik a munkának természet-tudományi részét akár csak le is írni, annál kevésbbé méltatni : de annak azon részeit, melyek a társadalmat, a történeteket és az ős régészetet illetik, höl ismertetni, hol észrevételekkel, úgy a hogy, felvilágosítani szándékom. *) A Hegykő helynév arról is nevezetes, hogy hajdan Egykő volt, németül most is »Heiligenstein«. Ez vezetett az »egyház« szónak értelmére, hogy »szent ház«. Ott van Hidegség nevií patak, a mely nyilván Hidegséd volt. Tudjuk, hogy a Balatonmelléki patakok mind Séd jievüek.