Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - RÉVÉSZ KÁLMÁN: Tanúlmányok a magyar protestans egyház és irodalom történetéből írta Zoványi Jenő 366

történeti irodalom. 367 előzőleg egyik vagy másik egyházi lapban, de mindeniket bővítve és simítva illeszté be a 86 iapnyi füzetbe szerzőnk gondos keze. Az első, legterjedelmesebb értekezés Méliusz Péter, mint exegeta a reformatio századának legnagyobb magyar exegetájával foglalkozik, hét idevonatkozó munkáját ismertetvén és méltatván Méliusznak. Épen e helyen nem lehet czélunk ez értekezés bővebb taglalásába bocsátkozni, csak azt jegyezzük meg, hogy talán felesleges volt a 36. lapon Méliusz exegetikai működését ezen tudomány mai állásának szempontjából venni bírálat alá, mikor egy lappal odább maga a szerző igen helyesen ezt mondja : »M. kora színvonalán állott, az ő kora nem ismert másfajta exegesist azonkívül, amelynek ő századában a magyarok közt legmunkásabb híve volt.« A második tanúlmány Méliusz Péter ifjúkorával, foglalkozik, felhasználván és megbírálván az idevonatkozó ismert adatokat. Méliusz születési évét némelyek Horányi után 1536-ra, mások Fényes Elek után 1515-re teszik; ujabb történészeink kivétel nélkül ez utóbbi évet fogadták el. Zoványi móst a Horányi dátumát igyekszik igazolni. Mi alapon ? Sem H., sem F. nem hivatkoznak forrásra ; Zoványi ezt Horányinak elengedi, Fényesnek felrójja. Ez az első tévedés kritikájában. H. és F. adatai teljesen egyértéküek, mivel egyik sem adja a forrást ; a kettő közül tehát más egykorú források alapján kell az igazat kiválasztani. Az 1536. év ellen igen sok aggályt támaszt az, hogy Méliusz 1557-ben (tehát 21 éves korában) a wittenbergi magyar tanulók széniora, 1561-ben pedig (tehát 25 éves korában !) már nemcsak debreczeni pap, de a legnagyobb orthodoxus egyházkerület tekintélyes püspöke volt. E teljesen hiteles két adat alapján épen Révész Imre sem fogadta el M. születési évéül 1536-ot. Hogy a Laskói-Csókás-féle idézet (mintha t. i. M. 1557-ben azért hivatott volna haza, hogy »a szenthái'omságtagadók ellen küzdő hazának segítségére legyen«) és annak érvül használása téves, azt ime szivesen és nyíltan beismerem s e tekintetben Zoványinak teljesen igazat adok ; viszont azonban rá kell mutatnom egy nagy tévedésére, melyet e pontnál elkövetett. Hogy M. 21 éves korában wittenbergi szénior, 25 éves korában pedig püspök lehetett, s így 1536-ban születhetett, Z. azzal próbálja bizonyítani, hogy épen M. közvetlen utóda, Károlyi Péter is 20 éves korában ment ki Wittenbergbe s csaknem oly ifjan, mint Méliusz, 29 éves korában lett püspökké. És erre nézve hivatkozik Tóth Ferenczre. Igaz, hogy Tóth Ferencznél (Tul a tiszai püspökök élete 62. lap) ott találjuk, hogy Károlyi Péter 1543-ban született s erre nézve Tóth idézi Bod Péter Athénásának 132. lapját. Ez utóbbi műben azonban sem a jelzett lapon, sem másutt, eyy szó sincs arról, hogy