Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - RÉVÉSZ KÁLMÁN: Tanúlmányok a magyar protestans egyház és irodalom történetéből írta Zoványi Jenő 366

368 történeti irodalom. 368 К. mikor születelt. Tóth Ferencz tehát csak valami későbbi s épen nem hiteles feljegyzés nyomán (mely az ő Athénás-példányának lapszélére lehetett írva) állította azt, hogy 1543-ban született. Nem lévén tehát hiteles forrásunk Károlyi születési évét illetőleg : sem azt, hogy 20 éves korában volt vittembergi tanuló, sem azt. hogy 29 éves fővel püspök lett, egyátalában nem állíthatjuk. És így azon érvek, melyekkel Z. Révész Imre kételyeit alapnélkülieknek nyilvánítá, magoktól összeesvén : ugyancsak fenniaradnak ama kételyek s ennélfogva magam is lehetetlennek tartom azt, hogy Méliusz 1536-ban született volna, — s nagyon valószínűnek, hogy 1515-ben született. Igaz, hogy így Méliuszról egész negyvenegyéves koráig mit sem tudunk ; de hát nem számos reformátorunk van-e, kinek életpályája csak java férfikorától kezdve ismeretes előttünk. A többi felvetett kérdésnél már egészen helyesen érvel szerző s különösen a Rácz Károly kritikátlan állításait s a Tóth Ferencz tévedéseit teljes sikerrel czáfolja meg. Csak egyetlen pontot kell még egy kis megjegyzéssel kisérnem. Szilády Áron (R. m. költők tára II. 437.1.) Türk Dániel naplója alapján azt állítá, hogy Méliusz már 1557. deczemberében Debreczenbén volt. Zoványi ezzel szembe Méliusz egyik művéből az ő saját szavait idézi : »Török János .... vőn engem kegyelmesen az ő oltalma alá anno 1558, mindazóta isten engem itt Debreczenben tartott.« Mindenesetre igen fontos érv: de nem tehetjük-e fel, hogy az évszámba sajtóhiba csúszott, vagy hogy maga Méliusz is tévedhetett egy esztendőt, mint az bárkivel megeshetik ; — mert magam is többször gondosan átvizsgáltam a Türk feljegyzését s ebből lehetetlen mást következtetni, mint amit Szilády következtetett. Ugyanis a Türk naplójában az »1557. decz. 30.« dátum nem — mint Zoványi véli — a lőcsei küldöttség elindulásának napját, hanem az előadott s •máimegtörtént események feljegyzésének napját jelenti. A harmadik tanulmány Jézus Sirah könyvének Kolozsvártt 1551-ben megjelent magyar fordításáról szól. Az ó-szövetségi apokrif-könyvekből ez a legelső magyar fordítás, mely nyelvészeti szempontból is igen becsesnek mondbató. Zoványi csaknem minden kétséget kizárólag kimutatja, hogy Zigericus Imre és Tövisi Mátyás, a tolnai hírneves református egyház tudós lelkészei voltaic a fordítók, kiknek nevét a revisor Gyulai István és a kiadó Heltai Gáspár elhallgatták. Az Uzoni Boldizsár, Uzoni Sz. Balázs czimű értekezés először is kimutatja, hogy a XVII. század irodalmában szereplő Uzoni név alatt nem egy, mint eddig irodalomtörténészeink állították, hanem két egyén keresendő s aztán gondosan egybeállítja •úgy U. Boldizsárnak, mint U. Sz. Balázsnak életadatait