Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - II. közl. 932

940 TÖRTÉNETI IRODALOM. tatárpusztításkor nem volt, legfelebb. ha a déli havasos hegyek közt rejtőzhetett román. A tatárdúlás után IV. Béla beküldötte Erdélybe László vajdát, hogy a népet gyűjtse össze s a mit érde­kében jónak lát, rendelje és intézze el. Hogy az ország valóban néptelen volt, bizonyítja Gallus, erdélyi püspök 1246-ki panasz­irata, melyből kitűnik, hogy birtokai a tatárpusztítás miatt oly néptelenekké lettek, hogy alig van néhány zsellére. Naszódról az iratik 1264-ben, hogy az egy lakó nélküli puszta föld. A szász­városi esperes azt irja ugyanazon évről, hogy az ő megyéje és a tatárok országa = Moldva között semmi emberi bajlék nincs. Nem csoda, ha a gyulafejérvári káptalan a fennebb említett 60 családos oláhnak birtokain megtelepíthetésére királyi engedélyt kért; a mi hathatós bizonyíték arra is, hogy Erdélyben 1293-ig az oláh lakosok száma nem igen nagy lehetett. (91—93 11.) A rumänek ide-oda vándorlása, fel és ismét letűnése, vala­mint a hunnoknak magyar s a magyaroknak (székelyeknek) hunn név alatt sok századok után különböző országrészekben megjele­nése a mesék országába tartozik : történeti csak a magyarok hon­foglalása s a rumän lassankénti beszivárgás vagy bevándorlás. De a magyar és oláh bevándorlás közt az a különbség van, hogy azok mint harczias nemzet, mint hajdan a góthok, azután a hun­nok, rá az avarok s végre a bolgárok maguknak hadi zajjal helyet csináltak, Európában nevöket félelmesekké tették, míg az oláhok zaj és feltűnés keltés nélkül családonként, kis csoportok­ban híva vagy hívatlan a Duna északi partjaira kezdettek átköl­tözni, s nem csak a besenyők földén, de Erdélyben és Gí-alicziában, sőt Oroszországban is elterjedtek. Ezt Xenopol s az egész rumän történeti iskola elszörnyülködve Utasítja, vissza. Az első byzanti írókkal akarja bizonyítni, hogy a Balkántól a Dunáig uem volt vlach, hogy a vlachok a Balkán déli felén jelentek meg, követke­zőleg Moesiából bevándorlás nem történhetett. A bevándorlás hirdetői nem tudják okát adni mondja Xenopol - a beván­dorlásnak, következőleg állításuk elfogadhatatlan. Az északi és déli rumän nyelv is sokban különbözik, sőt nevök is egyiknek romin, a másiknak armin, de végre meg kell hallgatni Nestor orosz krónikairót és a magyar Anonymust is. (94 1.) Itt Hunfalvy nyelvészeti tekintetben hosszasan bírálja Xeno­polnakarumän nép és nyelv felőli nézeteit és felfogását, valamint Béla király névtelen jegyzője történeti alappal nem bíró honfog­lalási elbeszéléseit ; érinti a Balcesku által a XI., XII., XIII. századokban románoknak imputált s megtörténtnek állított föl­keléseit, s főleg az utóbbiakat egymás közötti apróság czivakodás­nak jellemezvén : azon ítéletét fejezi ki róluk, hogy azok alkalma­sok arra, hogy belőlük hős költeményt és történeti regénytárgyat

Next

/
Oldalképek
Tartalom