Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - ÓVÁRY KELEMEN: Lásd Kolosváry Sándor 828

TÖRTÉNETI IRODALOM. 835 ha megnézte volna ezen gyűjteményt, meggyőződhetett volna, hogy egy és ugyanazon kéz írta; s lia tudta volna, hogy ezen gyűjtemény épen a kir. kormányszék levéltárában volt hivatalos másolatokról készült; és ha nem tételezte volna fol a priori, hogy lelkiismeretes tudós a más által készíttetett másolatot az eredetivel össze nem hasonlítja s hogy a tudományos czéljára szánt kivonatokat akár az eredetiekből, akár másolatokból nem önmaga készíti, hanem mások által készítteti: talán ő is másként vélekedett volna, e gyűjtemény értékéről s nem jut azon kényszerhelyzetbe, hogy kárhoztató ítéletének helyességét öly, lényegileg egészen jelentéktelen hibák felemlítésével támogassa, melyekről azt sem tudja, nem sajtóhibák-e, vagy a mi leírásunk avagy munkánk letisztázóinak hibái? Viszont mi okon tarja Jakab E. úr megbízhatóbbnak a tőlünk oly távol s hozzá oly közel levő hivatalos másolatokat ? TJgy látszik azért, mert »itt« — nem is bennök (Száz. 653.1.) — >hivatalos testület mondja, hogy a másolat az eredetivel összevettetett.« Jaj. de az ily hivatalos másolatok korántsem »hiteles másolatok.« melyek t. i. úgy az alak mint a tartalom valódiságát bizonyítják. Azt Jakab E. úr sem állítja s nem is állíthatja, hogy e hivatalos másolatok változatlanul megtartották volna azon statútumok helyesírását s nyelvezetét, melyek eredetije sokkal régibb korból való, semmint magok a másolatok ; de a tartalom hűsége tekintetében sem nyújtanak azok oly föltétlen biztosítékot, minőt ő lát bennök. Hiszen, — mint maga említi (Száz. 643. és 644.11.) — Vajda-Hunyadnak, főispáni hivatalos jelentés szerint, nem voltak constitutioi sem statutumai ; Torda város hadnagya meg azt a jelentést tette a főispánnak, hogy »neki« (alkalmasint a városnak), nincsenek constitutioi, pedig hát hogy voltak, azt az illető eredeti jegyzőkönyvek bizonyítják; csakhogy persze nehezen jutottak volna azok munkánkba, lia e hivatalos jelentésekről tudomást szereztünk s rajtok megnyugodtunk volna. Ezt tudva, valóban nem képzelhetjük el. miként lehet oly föltétlen hitelt adni a hivatalos másolatok készítésével és egybevetésével megbizott közegek, bizottságok jelentésének, melyek még akkora hivatalos tekintélynek sem örvendettek, mint a főispán. Ez alapon, de ettől egészen eltekintve, már csak azért is, mivel a hivatalos másolatok és a mi forrásunk tartalma közt számba vehető eltérés nincs, bizvást gondolhatjuk, hogy a midőu ama hivatalos másolatokat fel nem használtuk, nem az Akadémia kiadványainak megbízhatósága, hanem fegfölebb önmagunk ellen vétkeztünk, a mennyiben nem vehettük igénybe Jakab E. úr előzékenységét, melylyel köztudomás szerént az erdélyi adatokat, mint saját monopoliumát, rendelkezés alá bocsátani szokta. SZÁZADOK. 1888. IX. FÜZKT.