Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - ÓVÁRY KELEMEN: Lásd Kolosváry Sándor 828

830 •történeti irodalom. fordúl elő, — vagy hogy későbbi szabály egy korábban alkotott czím nélküli szabályt statutuninak nevez (példák : Corp. Stat. 147., 345., 363., 382 -386., 394. 11.); és a midőn tudjuk, kogy a törvényhatóságoknak állandó szabály alakjába öntött minden akaratnyilvánítását, tekintet nélkül hatályának időtartamára, jogi műnyelven statútumnak hívják: mind a szabályt alkotó közegek szelleme, mind pedig a jogi terminológia ellen vétenénk, ha jövőre eddig követett elvünktől elpártolnánk. Ezen pár észrevétel után szükségtelen egyenkint számba venni azon, az unalmasságig gyakran ismétlődő helyeket, melyeken a statutum szó használatát veti szemünkre. De nem hagyhatjuk szó nélkül azon állítását, hogy statutumnak (illetőleg constitutional!) nevezünk olyasmit is, a mi nem helyhatósági szabály. Nevezetesen : a) az 1451. évi székely nemzeti constitutióról (Corp. Stat. 1. 1.) azt állítja, hogy ez »vajdai törvényszék által hozott itélet, mely később vált a nemzet törvényévé« (Gonstitutio ; Száz. 546.1.) ; pedig hát, egészen eltekintve a tartalomtól, már magának a szövegnek ezen határozott kitételei : »in congregatione generali nostra íJniversitatis Siculorum celebrata« továbbá: »inter alios perpetuo durantes id decernentes decrevimus«, és a szöveg végén: »in cujus dispositions, stat и f ion is p e r p e tu a m stabilitatem« etc. nemcsak minden kétséget kizárólag bizonyítják, hanem mintegy önmaguktól közvetlenül szájunkba adják, hogy itt állandó zsinórmértékül szolgáló nemzeti constitutioról van szó. Ugy véljük, hogy nem hibázunk, ha azt állítjuk, hogy csak a minden áron való kibátkeresés fékezhetetlen szenvedélyétől elkábított értelem tekintheti e constitutiót ítéletnek. b) Az 1499. évi székely nemzeti constitutióra (Corp. Stat. 7. 1.) azt az észrevételt teszi, hogy ez ldr. kiváltságlevél, mely »szintén később vált a nemzet törvényévé«. — Tehát a székely nemzet előbb mint privilégiummal élt azzal, később pedig mint constitutiohoz ragaszkodott hozzá. Munkánk czéljához képest mi csakis ez utóbbi minőségben vehettük fel abba, még pedig, minta hozzá írt jegyzetből kivehetni, a privilégiumnak egy hitelt érdemlő másolatából; s így természetesen el kellett hagynunk a bevezetést és záradékot, mely azt privilégium s nem constitutio sziliében tüntette volna fel. Ugyanazért azt hisszük, hogy e privilegialis részek elhagyása miatt sem érdemlünk megrovást. c) Háromszéknek Zabolán alkotott és a vajda által megerődített Constitutiói (Corp. Stat. 2. 1.) Jakab E. úr nézete szerént »az erdélyi vajdának és székelyek ispánjának Mátyás király nevében kiadott intézkedései és rendeletei« volnának. (Száz. 548. 1.) Ezen nézetét sem tarthatjuk helyesuek ; mert a szövegben elég