Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - ÓVÁRY KELEMEN: Lásd Kolosváry Sándor 828

TÖRTÉNETI IRODALOM. 831 világosan mondatik, bogy Háromszék régi törvényei és jogai vizsgáltattak át és újíttattak meg az egybegyűlt néppel együttesen ; aztán az akaratnyilvánításnak több pontban oly formája van (ordinatum, statutuin, compositum est), mely a király nevében kiadott vajdai rendeletre nem illik ; s végre az ilynemű rendelet természetével ellenkezik, hogy érvénye attól tétessék függővé, miszerint az illető alattvalók közönsége annak követésére magát önként kötelezze, a mi pedig a kérdéses szabályzat alkotásakor tényleg megtörtént. (L. Corp. Stat. 7. 1.) d) Az 1600. évi magyar nemzeti constitutiót (Corp. Stat. 247.1.) nem ismerhetjük el egyszerűen forradalmi proelamatiónak, melyet — bíráló szerént — a jelölt évben felkelt főnemesség intézett Aranyosszékhez (Száz. 642. 1.) ; mert abban az erdélyi magyarság fő- és egyéb rendei (proceres, magnates ас alii ordines et status Universitatis Nobilium Transsylvaniae) a jövendőbeli maguktartására vonatkozó fogadalmon kívül, az aranyosszékiek kívánságára a törvénykezési forumokat állapítják meg {»megengedtük, Országid, hogy etc.«) ; ép ezért joggal nevezhettük azt constitutiónak. II. Bírálónk az általa felderített bűneink lajstromába igen-igen sok helyen bejegyezte, hogy számos statutumot, melyek eredetijéhez hozzá nem férhettünk, gr. Kemény József tudósunknak az Erdélyi Muzeum kézirattárában őrzött gyűjteményéből, és nem az országos levéltárban levő hivatalos másolatokból írtunk le, holott »a forráskiadási kritikának sokkal inkább megfelelt volna innen adni ki, mint egyszerű történetbuvár által a maga czéljára év és kelet nélkül, változtatva, sokszor rövidítve készült másolatról,« s »maga a kiadás is szabatosabb, hitelesebb s kétségtelenül hibátlanabb lett volna,« (Száz. 642 — 643. 11.) Munkánk 277. lapján világosan okadatoltuk, hogy miért közölhettük teljes megnyugvással a gr. Kemény-féle gyűjteményből mindazon statútumokat, melyek eredetijét megszereznünk nem sikerűit ; Jakab E. úr kritikája pedig ezen eljárásunk helyessége iránt még inkább megnyugtatott. — Jakab E. úr ugyanis hallgatag, sőt véletlen szerencsénkre egy ízben (Száz. 547.1.) nyíltan is elismerte, hogy a mi forrásunk az érintett hivatalos másolatokkal egyez, s csak három szabályzatnak, t. i. a munkánk 114., 351. és 428. lapjain közlött constitutióknak szövegében volt képes némi hibákat felfedezni. (Száz. 646. és 652. 11.) S vájjon miben állanak ezen hibák ? Helyesírási eltérésekben, egyes szavaknak, egy ízben egy rövid, közömbös értékű mondatnak kihagyásában és abban,