Századok – 1888

Értekezések - KIRÁLY PÁL: Marcus Ulpius Trajanus dák háborúi - I. közl. 812

818 MARCUS TJLPIUS TRATANUS tehát aligha jutának, de már a kísérlet is eléggé illustrálja a király politikájának végső czélját, melyet ha nem valósíthatott is meg, legalább saját létét akarta biztosítani s nemzetének nyugalmas fejlődését, egészen addig, míg elég erős lesz arra, hogy egyedül is megkezdhesse a harczot Róma ellen, melyet az alig két évtizeddel előbb lezajlott véres belkáborúk ós Domitian uralkodásának végső éveiben a császár minden igyekezete és gyakorlati rendszabályai daczára lábrakapott, s acut jelleget öltött társadalmi és politikai ellentétek, meg a súlyos pénzügyi válság teljesen megbénítának. Dacia szabad, nyugalmas haladásának pedig, ha a közviszonyok megszilárdulnak, Róma minden pillanatba útját vághatta, sőt visszasiílyesztheti azt előbbi ziláltságába, mert a nemzetben még nem szilárdult meg az összetartozás és egység érzete. Decebalnak tehát minden alkalmat föl kellett használnia a birodalom bel-mint külviszonyainak bonyolítására, s ezért ha a békét nem szegte is meg nyiltan, nem mulasztott el egyetlen pillanatot sem, kellemetlenségek, bajok okozására, ha ő maga háttérben maradhatott, Az ő befolyására vezethető vissza tehát a pannóniai mozgalom is, mely Nerva rövid uralma alatt annyi vérbe került. E földalatti munka aligha kerülé el a romai kormány ügyeimét, de Nerva az érdemekben megőszült senator még nem indított háborút. Félt a hadjárat izgalmaival is nehezíteni helyzetét, melyet a vad praetorianusok durva erőszakosságaik és gazságaik által oly tűrhetetlenné tőnek, hogy a tekintély vesztett császárnak nem volt más választása, mint lemondania, vagy oly utódot adoptálnia, ki erélyével. tekintélyével rendet tud teremteni. Ez utóbbit tette, fiává fogadván Marcus Ulpius Traianust, Felső-Germania legátusát. Marcus Ulpius Traianus Kr. u. 53-ban szeptember 18-áu született, Baetica provincia Italica nevű városkájában,*) s az első provinciális a római trónon, és a legnagyobb uralkodó azok között, kik valaha a Tiberis partján koronát viseltek. S mégis ő róla tudunk legkevesebbet. Gyermekéveit talán otthon tölté a szerető szülők gondos fölügyelete alatt, gyorsan, erőteljesen fejlődve testileg mint szellemileg. Atyja később keletre helyeztetvén követte őt, s 76-ban már jelentékeny része volt a harczi dicsőségben, melyért az idősebb Traján diadalmi jelvényeket kapott. Európába kerülvén, tiz évig a Rajna mellett szolgál mint tribun. 2) Ideje korán alkalma i) Eutrop. VIII, 2 ; Aur. Vict. Caes. 13 ; Aurel. Vict. Epit. 13. Trajan születés napja kétségtelenül szept, 18. V. ö. Kinpaneg. 92. és Dierauer : Beiträge zu einer Kritischen Geschichte Trajans 91. 1-ső jegyz. A császár e rövid, a dák háborúk kitöréséig terjedő életrajzát legnagyobb részben az ő nyomán közlöm. 9 — 31. 1. a) A császár életére vonatkozólag ld. Plinius Paneg. c. 14—15. A passus, melyből tribuni szolgálatára következtethetünk : Non incunabula haec