Századok – 1888

Értekezések - KIRÁLY PÁL: Marcus Ulpius Trajanus dák háborúi - I. közl. 812

DÁS IIÁBORÚÍ. 819 nyilt tehát nagy helyismereteket szereznie keleten mint nyugoton. melyeket később valódi genialitással tudott fölhasználni számtalan háborújában. S eme égalji változások, a szakadatlan tábori élet, megedzék őt annyira, hogy a climaticus kellemetlenségek, testi fáradalmak iránt majdnem érzéketlen volt s egészsége szilárd még késő vénségében is úgy. hogy udvari orvosa az ő részére egyetlen rendelvényt nem adott. l) Keleten mint nyugoton egyaránt hosszasan szolgálván, a birodalom haderejét, hadiszervezetét, csapatának qualiiicatióját, értékét, a tiszteket, azoknak képességeit ismerte mint senki más, és óriási emlékező tehetsége még a közlegények neveit is megtartván, idősebb katonái joggal dicsekedhettek, hogy őket parancsnokiuk. később császárjuk személyesen ismeri, sőt tudja érdemeiket, vitézségöket. tetteiket. Mint vezérnek legfőbb törekvése volt eljutnia a katonai képzettség legmagasabb fokára, s ezért egyetlen alkalmat nem mulasztott el, midőn tanulhatott. Gondosan tanulmányozá a birodalom százféle szomszédjának tacticáját. katonai szervezetét, s midőn alkalma nyilt reá, tanulmányainak, tapasztalatainak eredményeit, a római sereg javára mindenkor mély belátással érvényesítette. A tribuni évek lejárta után mint patrícius viselte a quaestorságot. majd aedilis lett. később néptribuu s még 86 előtt praetor. A következő években Hispaniában, mint legátus valószínűleg Tarraco helytartójának volt alárendelve 2) s itt kapta 89-ben Domitianus rendeletét, hogy a Felső-Germaniában föllázadt Saturninus ellen induljon a parancsnoksága alatt lévő Legio I. Adiutrix-szal. Traján azonnal megindult, de tényleg már nem avatkozhatott bele a liarczba. mert L. Oppius Maximus Norbanüs szétverte a fegyelmetlen fölkelőket mire ő megérkezhetett.8) tibi, Caesar, et rudimenta, cum puer admodum Parthica lauro glóriám patris aügeres, nomenque Germanici lam tum merere, cum ferociam supei'biamque barbarorum ex proximo auditus magno terrore cohiberes, Bhenumqua at .Kufraten administration]s tuae societate coniungeres ? cum orbem terraruni non pedibus magis quam laudibus ijeragrares, apud eos semper major, et clarior quibus postea contigisses '! Plinius tehát világosan mondja, hogy a parthiai háború után Germaniában volt. Az feltételezhető, hogy mint tribun Alsó-Germaniában szolgált, s innen rendeltetett Felső-Germaniába, mert a római kormány nem szívesen nevezte ki katonai tribunjait legátusokká oly tartományokban, hol előbb szolgáltak. (Henzen : Annali deli Instit., 1862, 144 1.) Dierauer 10 1. ') Plinius Paneg c. 15. 2) Hispánia Tarraconensis consularis helytartójának három legátus volt alárendelve. Becker-Marquardt : Handbuch d. Komischen Alterthünier IIIj, 82 1. Plin. Paneg c. 14. említi Trajan hispaniai alkalmaztatását. . ") Hogy ez összeesküvés, lázadás és Traján Germaniába helyeztetése között volt összefüggés, következtethető Plinius: Paneg. c. 14. következő passusából : nec dubito, quin ille qui te inter illa Germaniae bella ab Hispania usque ut validissimum praesidium exciverat, iners ipse alienisque 54*