Századok – 1888
Könyvismertetések és bírálatok - DUDÁS GYULA: Történelmi tanúlmányok írta Grosschmid Gábor 758
TÖRTÉNETI IRODALOM. 759 nyereségtől, mely abból a Bácskaság locális történelmére háramlik, minden esetre így is figyelmet érdemel, s méltó arra, hogy tartalmilag e helyen is — bár röviden — ismertetve legyen. Szerző tanűlmányát tíz fejezetre osztotta. Az első és bevezető fejezetben a magyarok beköltözése előtti telepedésekről szól. "Ezek tulajdonkép nem tartoznak Magyarország területének népesedésére, mert e föld csak őseink beköltözése után lett magyar föld ; de minthogy az ide települt népek egy része utóbb magyar alattvalóvá lőn, talán mégis helyén volt e beköltözésekről is megemlékezni. A következő négy, fejezetben azon települések története adatik elő, a melyek az Árpádok és a vegyes házból származott királyok korában egészen a mohácsi vészig mentek végbe. Itt természetesen a bolgár, besenyő, kun és szerb telepedések (a német, franczia és olasztól eltekintve) viszik a főszerepet. A zsidók és románok beköltözéséről szintén megemlékezik szerzőnk, de a mi ez utóbbira vouatkozik, abból az látszik, hogy az író Hunfalvy Pál ide vonatkozó nagybecsű buvárlatainak eredményét figyelmen kivűl hagyta. Hiánya még e fejezeteknek az, hogy a czigányok beköltözéséről, mely tudvalevőleg Zsigmond korában történt, említés sem tétetik. A dolgozat többi fejezetei jóval sikerültebbek. A XVII. századbeli szerb és a XVIII. századbeli német települések meglehetős alapossággal tárgyaltatnak s főleg Bács vármegye néphullámzása s birtokviszonya van élénken illustrálva. E fejezeteknek a vármegye monographusai minden esetre nagy hasznát veszik. Végül meg kell emlékeznünk arról is, hogy szerző e müvében a hazai városok lajstromát, a szabadalmak kelte és az 1780. 1847. 1857. és 1880. évi népességi adatok szerint sikeresen állította össze. Erre nézve csak két megjegyzésünk van. Első az, hogy szerző nem mondja meg, melyek voltak azok a kir. városok, a melyek már II. Ulászló egyik ismert törvényében bennfoglaltatnak. E törvényt ő űgy látszik nem ismeri. A másik az, hogy a városok élén Szeged, mint legrégibb szabadalommal (1200!) bíró, egészen tévesen szerepel. Szeged igazi szabadalma 1719-ből való, s az 1200. évi privilégiumról a történet semmit sem tud, mert az csak egy újabban hamisnak bizonyult pecsét alapján lett coûtera pl ál va. DuuÁs GYULA.