Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - DUDÁS GYULA: Történelmi tanúlmányok írta Grosschmid Gábor 758

758 TÖRTÉNETI IRODALOM. 758 Én 1878-ban a »Rumun nyelv« czimű munkámbau (Nyelvtudományi Közlemények XIV. kötetében csak 130 magyar szót, származékaikat nem számitván, soroltam elő az oláh közönséges könyvekből, s Pontbriant szótárából, melyet az oláh kormány az iskoláknak ajánlott. Alexics 1013 magyar szót talál az oláh nyelvben, de megkülönbözteti azokat, melyek csak a régi könyvekben fordúlnak elő s azokat is melyek ügynevezett »tájszók«, tehát a megnevezett vidékeken sem honosodtak meg. Azonban sokat hoz fel az irodalmi nyelvből is, a miket én nem tudtam. Az egyes szókból némelyeket felhoznom, szükségtelen : a mondottakból is eléggé kitetszik, hogy a magyar vendégszók az oláh nyelvben nagy történelmi jelentőségűek. Alexics György könyve tehát, a mely legnagyobb szorgalommal gyűjti és értelmezi azokat a szókat, nemcsak a nyelvészek, hanem különösen a magyar historikusok figyelmére is nagyon érdemes. HUNFALVY PÁL. Történelmi tanulmányok. Irta Grosschmid Gábor. Zombor. 1888.8° 12 9.1. Bács-Bodrogvármegyében alig pár évvel ezelőtt alakúit egy kisded tudományos kör, a mely saját kebelében nemes buzgalommal iparkodik czélját valósítani. E czél pedig nem kisebb, mint a vármegye nagyon is homályos múltjára némi fényt deríteni, a kétes történelmi kérdéseket tisztázni, s a majdan megírandó monographiához az anyagot összehordani. Ezen fáradozik a Bács-Bodrogvármegyei Tört. Társúlat, melynek titkára Grosschmid Gábor, volt törvényszéki bíró, maga is tehetségéhez képest kozzájárúlni kíván fentebbi czimű művével a vármegyei és közvetve a hazai történelem előbbrevitelékez. Szerzőnk »Tanúlmányai« az előttünk fekvő érdekes fűzetben a magyarországi gyarmatosítások és telepítések történetére vonatkoznak, mit az író a műve közelebbi czíme gyauánt adott »Magyarhon népesítésének áttekintése, figyelemmel Bács-Bodrogvármegye történelmére« szavakkal fejez ki. A tárgy minden esetre fontos, s a kútfők teljes kimerítésével Grosschmid művénél nagyobb könyvet is lehetne írni. A vidéki író azonban, aki nyomtatott forrásoknak is csak egy szűk körére van utalva, nem szabhat maga elé oly czélokat, melyek egy egészen nagyszabású mű megalkotására vezethetnének. S ezen álláspontot tartva szem előtt, Grosschmid kisded dolgozatát mégis hasznos és értékes irodalmi productumnak kell tartanunk, mert a magyarországi összes telepítések történetét eddig senki meg nem irta. E vázlat tehát, eltekintve azon kiváló