Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Magyar elemek az oláh nyelvben írta Alexics György 750

754 TÖRTÉNETI IRODALOM. 754 plecatu eu noterulu si eu fersterulu la amstag« (németül : mein Vater ging mit den Notar und dem Förster zum Gericht [Amtstag]), vagy »fiulu mieu e acumu iu dritte realsiule, ci deinnaturwissenschaftu are tiaignisu cam reu« (németül: mein Sohn ist jetzt in der dritten Realschule, aber er hat aus der Naturwissenschaft ein schlechtes Zeugnisz) inkább csak curiosumok, milyeneket a sárosiak beszédéből hozogatának fel egyszer, a melyben szláv, német, magyar szók összekeveredtek. Nagyobb figyelemre méltó az, mit Alexics hasonlóképen a 6. lapon mond. » A moldvai nyelvet illetőleg vezetőm és hiteles tanúm Jemey János (Keleti utazás) volt, a ki a moldvai oláh nyelvnek magyar elemeit nagy szorgalommal ugyan, de kevés kritikával írta össze, s így egybevetéseinek jó része nem tarthat számot reá, hogy alaposnak tekintsük. E tekintetben meghallgattam P. Gegö Elek (a moldvai magyar telepekről) írt kisebb szabású művének észrevételeit is. E két munka s magom, vizsgálódásai alapján kimondhatni, hogy a moldvai oláh nyelv aránylag több magyar elemet tartalmaz, mint a romániai vagy az erdélyi. Nagyon jól megfejti ezt a jelenséget is a történelem. Tudva lévén, hogy honnan milyen állapotban származtak az oláhok Dunán innenre ; a földrajzi tért is tudjuk, a melyen a magyar és oláh nyelvek találkoztak. Természet szerint legelőbb találkoztak Havaselföldön és Moldovában, melyeket a byzanti írók oürfxpoßXayia = TJngrovlahia és |AoX§oßXayia = Moldovlachia neveken neveznek vala ; ') azután délnyugati Magyarországon és Erdélyben. Különösen Moldva-ország, a Moldovlachia, a x) Nem régen jelent meg : Romano-Catholici per Moldáviám episcopatus et rei Romano-Catholieae res gestae, Schmidt Vilmostól »Hungarica regia scientiarum Academia patrocinante,« Budapest, 1887. Schmidt avval dicsekszik, hogy sok időt fordított a munka készítésére, s számtalan oklevelet, könyvet stb. forgatott, jegyzett ki. Azért csudálkozom, hogy ö, ki annyi oklevelet olvasott, az oláh cinül (czinut) szót a 33. lapnak 1. jegyzetében a latin centum-tói származtatja, mert lehetetlen föltennem, hogy legalább annyira mint én, ne értse az oláh nyelvet. »Cinutus a »centum« totidem villas complectentem denotabat districtum, et hac significat.ione medii germanis aevi (confer Zent Zentgraf) similiter uotum erat.« Nagyon különös dolog ez! Az oláh nyelv nem ismeri a centum latin szót, helyette a szláv suta szót (= 100) fogadta el mind a dáko román mind a makedó-roman nyelvjárásban. Az oláh cinül-пак a magyar középkori latin diplomás nyelvbeli temitum-nak az utánozása, mely területet, földbirtok-részt jelent. A latin teuere, az olasz teuere szót az oláh igy ejti ciné (czine), tehát a ténutum-ot így : üinut. (czinut.)