Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - IX. közl. 730

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 739 Losoncéi Bánffy Farkas. Bánffy Farkas, Zsigmond és hídvégi Nemes Anna fia. 1644. aug. 25-kén született Zentelkén. Kétszer volt nős, első neje Osolnakosi Kata, ki 1676-ban jő elő mint neje, második Barcsay Erzsébeth, Mihály leánya;

. 1684 második felében nyerhette Dobokamegye főispánságát. Állítólag 1698-ban nevezték ki báróvá ; az ez évbeli gyulafej érvári országgyűlésen bárói czímmel áll a királyi hivatalosok sorában. 1704 végén Kolosvár feladása idejében, innen átment a Rákóczi-párthoz, egy egykorú szerint: eddig is ha módja lett volna, ki ment volna a Crucz atyafiak közé. Főispánsága halálával 1706-ban szűnt meg. Czegei Wass Dániel. Wass Dániel, János és Ebeni Eva fia. A királyi hivatalosok sorában találjuk az 1698-ki országgyűlésen. A II. Rákóczi Ferencz mozgalmaiban 1703-tól fogva részt vett, ki őt Dobokamegye főispánjává tette. E fejedelem alatt az Ítélőtábla assessora, dobokamegyei főispán, és 1706-tól fogva egy lovas ezred colonellusa. Egyike azoknak, kik Erdély részéről 1711-ben a szathmári békét aláírták. 1721-ben a királyi táblához assessornak neveztetett ki *) és az ezutáni országgyűléseken mint királyi hivatalos is szerepel. Az 1734-ki országgyűlésen a reformátusok részéről consiliariusságra választatott meg, de nem ő lett a kinevezett. Jeles embernek írja őt Apor Péter, ki szerint megholt 1735-ben »in bona senectute«. Nem ő, hanem az ő érdemeiért nyerték fiai később a grófi czímet. Első neje bodoki Mikó Ilona, ki a Rákóczi-mozgalmak elején a görgónyi várba húzódott be; második neje Yay Judith. GRÓF LÁZÁR MIKLÓS. Apor Péter munkája. 49*