Századok – 1888

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Az Ál-Brankovicsok 689

AZ ÁL.-BRANKOVICSOK. 693 váradi püspök nővérét szerepelteti. Vuknak szerinte két fia volt : Bálint (Yalentinus Lupus) váradi püspök és János, az 1640. született katholicus ál-Brankovics nagyatyja. Ezt a sokáig közkeletű combinatiót Bunyitay Vincze ]

) dönté meg, bebizonyítván, bogy Pruisz (Filipecz) János váradi püspök nővére Dorottya, Stolowai Huta Yenczelnek volt felesége. Pruisz János utódját a váradi püspökségben latin nevén csakugyan Yalentinus Lupusnak liívták, de a mint az adatokból kitetszik, magyar vala, családi nevén : Farkas.2) Mindezekből bizonyos, liogy Yuk Zmaj 1485-ben magtalanûl balt el, s a Brankovics György származék rendjéhez illesztett toldások később keletkeztek. Brankovics György második fiának Istvánnak két figyerineke maradt. Az idősebbik: György, Maxim néven érsekké Jett, Oláhországban az argesi zárdát alapításmindmáig szentség hírében áll. ('[" 1506.) Második fia s a deszpot czímben örököse Istvánnak: János, kegyes istenfélő ember (f 1503.) Neje Jaksics Ilona, kitől Mária leánya, Frangepáu Ferdinándné született. Brankovics Jánossal magva szakadt a Brankovics deszpot-családnak. A deszpot czímet Brankovics János özvegye 1521-ig használta, de már 1505-ben Beriszlói .János neveztetett ki ráczországi deszpotává, (despotus regni Ragciae) a magyar korona zászlósává, s vele megszűnt e méltóság. Mintegy másfélszáz évvel később újra feltűnik egy Brankovics nevezetű szerb főember, ki haláláig él a deszpota czímmel s kinek élte pályája megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk vele. II. Brankovics György 1645-ben, török hódoltsági birtokon, a temesvári vilájethez tartozó Boros-Jenőn (szerbűi Janopol) született. Papi családból származott, mely a hagyomány szerint — mint föntebb előadtuk — Brankovics Demetertől eredvén, már a XVI. században Jenőn keresett és talált menedéket. Györgynek négy testvére volt, köztük legidősebb Simon, a legifjabb György. ') A váradi püspökság története I. 322. 1. 2) U. o. 325 —G. 11.