Századok – 1888

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Az Ál-Brankovicsok 689

69(1 THALLÓCZY LAJOS. nincs indokolva. Tény, liogy Roxanda, Sándor moldvai vajdának volt felesége, csakhogy e herczegnö görög vala; létezett ugyan egy Demeter s egy György nevű Branko is, de ezeknek a Branko­vicsokkal semmiféle összeköttetésük nincs, ezek az oláh Brauko­vánok vagy Braukovenek eldődjei. A kérdés eldöntésére nézve, vájjon Vuk Zmajnak voltak-e testvérei, vagy nem, irányadó az a körülmény, hogy Mátyás király, Vuk halála után, annak Valkó­megyei birtokát : Berekszó várát, Brankovics Gergely öcscse : István ßainak (illustri Georgio principi et magnifico Johanni despotae) adományozta. Egészen máskép adja elő a másik ál-Brankovics a deszpota származék rendjét, szerinte : Brankovics György, deszpota. I 1 István. Vuk Zmaj, neje : Danica, István, bosnyák király nővére. János, „haereditarius dominus, in et de Brankovics/ neje: Blagaj Klára. л .— Pál, Ágoston, neje: Pokraicliich Jozefa. neje: Marnavicli Mária, Marnavicli Tamás, bosnyák püspök unokaíiuga. Pál 1640., Antal, 1643. Jakab, 1649. n. : prozori Brajanovics Johanna. I \ " 1 János Pál, Ágoston, 1671. Ferencz, 1673. Maria, 1078. (1668—1729.) t (Al-Brankovics.) Első pillantásra felötlik e táblázat lényeges, jó vagy rossz­hiszemű tévedése ; t. i. Brankovics Vuk itt, mint Brankovics Ist­vánnak, a deszpota másodszülött fiának a fia szerepel. Nem hisz­szük, hogy nagyon tévedünk, mikor a ferdítés szerzőjét Marnavich Tamásban gyanítjuk, ki 1632-ben családja dicsőítésére egy való és hamis adatokkal elegyes fűzetet adott ki. 2 ) Engel3 ) észrevevén az ellenmondást, Baksay nyomán Vukot meghagyja Brankovics Gergely fiának s feleségeként Jánosnagy-1) Pesty Frigyes : Brankovics Gy. rácz deszpota birtokviszonyai Magyarországban és a rácz deszpota czím. GO — 61. 11. 2) Indicia vetustatis et nobilitatis familiac Marciae, vulgo Marnavi­tiac. Romae. 1632. 3) Geschichte von Servieu und Bosnien 416. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom