Századok – 1888
Tárcza - Folyóiratok szemléje - 681
TÁRCZA. 683 közlemények hosszú sora követi e nagyobb czikkeket. Megemlítjük ezek közül Ballagi Aladár czikkét a magyar tárgyú emlékekről Orosz- és Lengyelországban, melyben a czeustoehowi kolostor képeit, szobrait stb. irja le. — A HAZÁNK májusi füzetét Némethy Lajos társúlatunk vál. tagja nyitja meg »Budapest-Krisztinaváros történetére« vonatkozó történeti feljegyzéseivel. Azután több nyers, feldolgozatlan történeti anyag közlése következik, melyek közt becsesebbek Waltherr Imre naplója 1846 — 50-ből. Szalay Józseftől egy honvéd élményei, Hő ke Lajos, a legújabb kor eme szorgalmas tanúlmányozója, napjaink történetéről ír. Ezt aztán több kisebb közlemény követi s a füzetet Szinnyei repertóriuma zárja be. A FIGYELŐ máj. és jun. füzeteiben több irodalomtörténeti közlemény után (Kúthy I.ajos élete és munkái dr. Váli Bélától ; Buczy Emil, Lázár Bélától ; a humor és Arany János humora Hentz Jenőtől) általános figyelmet érdemel Csaplár Benedek közleménye, a melyben Révai válságos viszonyait Esztergomban s áthelyezését Komáromba fejtegeti. Végül két polemikus nyilatkozatot olvasunk Kulcsár György ügyében, Kulcsár Endrétől és Zoványi Jenőtől s az egészet Szinyei repertóriuma zárja be. — A LUDOVIKA AKADÉMIA jun. havi füzete Mária Teréziáról írt rövid 3 lapnyi dicsőítő sorok után a magyarok első hadjáratai Európában és különösen Francziaországban« cz. a. Dussieux franczia történetírónak 1839-ben ugyané tárgyról irt történeti értekezését, mely a franczia Academie des Inscriptions et Belles-lettres részéről kitüntető jutalmat nyert, ismerteti és commentárja Szécsi Mór százados tollából. — A BÁCS-BODROGVÁRMEGYEI TÖRTÉNELMI TÁRSÚLAT EVKÖNYVE IV. évfolyamának Il-ik füzetében a Zichy grófok Okmánytárának Bodrogvármegyére vonatkozó okiratait Grosschmied Gábor a szerkesztő és társulati titkár ismerteti, s Dudás Gyula az alföldi halmokról kezd meg egy tanulmányt. — A TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTESÍTŐ, a Délmagyarországi Muzeum Pontelly által szerkesztett derék folyóirata Ill ik kötetének negyedik füzete érdekes tartalommal jelent meg, melyből kiemeljük az Aradi vár építését Márki Sándortól, Alibunár történetét Milleckertől, s a régi keresztény sírkövek symbolumait, A füzetet változatos tárcza zárja be. — A »MAGYAR NYELVŐR« 14. füzetében a történelem barátjait leginkább érdekelhetik a magyar elemek az északi szláv nyelvekben, Halász Ignácztól, a mennyiben az ilyen kutatásoknak a mívelődéstörténelem sok hasznát veheti és alább az Újlaki István és Szilágyi Sándor nyelvtörténeti adatai. — A NEMZETGAZGASÁGI SZEMLE I—III. füzetében (melyet dr. Heltai Ferencz szerkeszt) dr. Acsády Ignáez beható s eredeti forrásokon és levéltári kutatásokon alapuló tanúlmány t írt : közgazdasági állapotainkról a XVI. és XVII. században. — A MAGYAR SIÓN máj. és jun. füzeteiben Zsatkovics Kálmán, társúlatunk egyik munkás tagja, a munkácsi gör. szert, egyházmegye területén lévő körtvélyesi apátság történetét írta meg. 45*
