Századok – 1888

Tárcza - Irodalmi szemle - 684

684 TÁRCZA. A MAGYAR ZSIDÓ-SZEMLE júniusi füzete folytatja Kohn Sámuel gonddal irt s nagy részben új forrásokon és kutatásokon alapuló tanulmányát Péehy Simonról s ezúttal szombatos imakönyveit ismerteti. — Az »ARMENIA«, jun. füzetében Márhovich Jakab folytatja a régi Örményország története elbeszélését. — A »ROMAENISCHE REVUE« jun. füzete politikai tendentiosus czikkek után, (melyek a karánsebesi választás és Moesáry Lajos magasztalásában culminálnak) 3 levelet egy történeti czikkecskének is szentel »30 év a római történetből Dáciában és Mősiában (243—273-ig.)« — Az »UNO. REVUE« jun. füzetét Hunfalvy Pál nagy tanúlmánynyal nyitja meg az Ural népeiről és azok nyelvéről. Történelmi szempontból azért nevezetes ez, mert bevezetésében a magyarok régi hazájáról értekezik az Ural és Volga vidékén s azután tér át az uráli népek, sirjének, votjákok stb. tárgyalására. Még két érdekes történeti közleményt olvasunk e füzetben : Laski Jeromos, a XVI. sz. 20-as 30-as éveinek eme kalandor diplomatájáról, Hirschberg Sándornak Lembergben megjelent nagy monográfiája ismertetését Bostel tollából és Schmidt Vilmos munkáját Bethlen Gábor összeköttetéseiről a lengyelekkel. IRODALMI SZEMLE. — A SZÉCSÉNYI CASZINÓ ÉS GAZDAKÖR történetét, félszázad fennállásának emlékéül, megírta Pintér Sándor tagtársunk, az egylet egykori elnöke. Igen érdekes és tanulságos monographia ez, mely egy kis város félszázados életének, küzdelmeinek, sikereinek hü képét adja, s mely annyival érdekesebb, mert írva is szépen és jól van. S e tekintetben példányúi szolgálhat arra nézve, hogy lehet egy ilyen helyi érdekű dolgot a nagy közönségre nézve is érdekessé tenni. Mert nemcsak a szorosan tárgyára tartozó adatokat vette fel, hanem a szécse'uyi társas-életnek is képét adja — természetesen kimerítőbben arról a korról, melynek maga is tevékeny tagja volt. Valóban minden ilyen monographia egy darab művelődés-történeti részlet — melynek korunk egykori történetírója igen jó hasznát fogja venni. A szécsényi kaszinó félszázados fennállása alatt emberül betöltötte feladatát, habár súlyos napjai voltak, s nemcsak az ellenséges irányú felső hatalommal kelle küzdenie — mint az ötvenes években — hanem a részvétlenséggel, apathiával : de néhány tagjának buzgósága mindig legyőzte az akadályokat. Minő boldog időkről olvasunk e lapokban, midőn 50 év előtt egy Katalin-bál alkalmával »a hangászoknak fizetődött 8 frt« egy éjszakára, a czigány zenekar vacsorája került 54 krba s söre 28 krba — pedig ez a zenekar 9 tagból állott: — tehát az összes költség 8 ft 82 kr pengő pénzben — a mi a mai osztrák értékben 9 frt 75 krt tesz. Ez volt természetesen a hivatalos kiadás — hogy ezenkívül mit fizettek a mulatók,