Századok – 1888

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 681

682 TÁRCZA. Hollán Ernőnek sze'pen írott alkalomszerű ezikke nyitja meg Mária Teréziáról és hadvezéreiről. Ezt követik Szilágyi Sándor Adalékai két tüzérszertár történetéhez I. Rákóczy György idejében. A fejedelem pataki és gyulafejérvári ágyúöntő gyáráról olvasunk ebben jellemző adatokat. Majláth Béla a »hadtörténeti ereklyék a m. n.muzeurnbau« összeállításával és leírásával, (melyet szép illustratiók kisérnek) hasznos munkát végzett. Balázs György Érsekújvár várépítészeti rendszeréről és katonai szerepéről kezd érdekes tanúlmányt közölni ; arról a várról, mely Buda és Esztergom elvesztése után oly fontos végvára volt felső Magyarországnak a török ellen. Nagyon érdekes benne főkép Újvár ostroma és bevétele a törökök által 1663-ban. Szádeczky Lajos Báthory István az oroszok ellen viselt hadjáratai történetét folytatván, Poloek ostromát írja le e közleményben. Acsády Ignácz »végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században« cz. tanulmányát fejezi be. A szei-kesztő Rónai Horváth Jenő pedig a várnai csatáról írt jeles hadtörténeti tanulmányát, a mely e nevezetes csatának lefolyását és szerencsétlen kimenetelének okait szakszerűen tárgyalja és fejti meg. A tárczában változatos és érdekes hadtörténeti apróságokat olvasunk, többek közt II. Rákóczi Ferencz tábori őrszabályzatát 1705-ből, Thaly Kálmántól, Széchenyi István kiváló és döntő szerepléséről a lipcsei csata előkészítésében (1813), Olchvárylól könyvismertetéseket, Szinnyeitől irodalmi szemlét, Szendreitől egy érdekes hadtört, okmányt 1427-ből. A mellékletek Polock várát és az ostromló magyar-lengyel-litván sereg felállítását (1579.) és Érsekújvár 1663-iki ostromát tüntetik fel. E rövid ismertetésből is látható, mily változatos és érdekes tartalommal igyekszik a Hadtört. Közi. kitűzött czélját, a magyar hadi történetírás ápolását és fejlesztését és a hadtörténelem iránti érdeklődés felköltését előmozdítani. Valóban megérdemli e folyóirat a vitéz magyar nemzet minden mívelt fia figyelmét, érdeklődését és pártfogását. Előfizetési ára egy évfolyamra (4 vaskos füzet) 4 frt, a mi a Franklin társulathoz küldendő. — A TURUL ez évi II. füzetében Thallóczy Lajos »az illyr czímergyüjtemények« czíme alatt a bosnyák és lierczegovinai heraldikai és történelmi emlékekkel foglalkozik. Jhaly Kálmán a galanthai Esterházyak fraknai vonalának nemzedékrendéhez közöl adatokat. Fejérpalalcy László a Petneházy család XV. sz. czímeres nemes leveleiről folytatja értekezését, színes nyomásban is közölvén egy 1462-ből eredő családi czímert. A többi czikkek : az Anjouk genealógiája, különös tekintettel a magyarországi ágra II. közi. Wertner Mórtól ; Budapesten volt egyházi testületek pecsétjei Némethy Lajostól és vegyes közlemények. — Az »ARCHAELOGIAI ÉRTESÍTŐ« jun. füzetében Hampel József a Nagy Lajos korából származó ötvösmüvekről és az erdélyi ötvös-iskoláról kezd nagyobb műtörténeti tanúlmányt, szép illustratiók kisésetében. Csontosi János Mátyás és Beatrixnak a Corvin codexekben levő arczképei ismertetését folytatja. Dr. Hoernes, osztrák szaktudós az osztrák praehistoricus kutatások eddigi fejlődését, és tud. eredményeit kezdi ismertetni. A kisebb