Századok – 1888

Értekezések - PÓR ANTAL: Ipolyi Arnold emlékezete 1

A M. TÖRT. TÁRS. ELNÖKÉNEK EMLÉKEZETE. 5 E megnyitó beszédek egyenkint is mesterművek, s a magyar történetírásnak és politikai belátásnak egyaránt mindenkorra nyomjelzői maradnak. Növeli beesőket a tervszerűség, melylyel bennök a nemzeti lét actualis nagy kérdései egybefűzvék. Ünnepelt elnökünk nemcsak a helyhez, melyen elmondandó volt, alkalmazta enunciatioit, hanem az időhez is, amennyiben korunk legvitalisabb nemzeti érdekeit tette megbeszélései ép oly tapintatos, mint hazafias tárgyává, midőn Rima-Szombatban, a magyar nyelvhatár e jelentékeny városában a nemzet-és államegység kérdését fejtegerté, hogy az együvé-tartozás megingatott nagy eszméjét, mely nélkül se befelé, se kifelé nem állhatunk biztosan, fönnen hirdesse ; azután Pozsonyban, hol hajdan a czéhek és ipar teljökben virágzának. és Kassán,- a legszebb és legművésziebb gót ízlésű alkotmány székhelyén, a megélhetés és jólét, a nemzeti nagyság és emelkedés legfőbb eszközeinek, az iparnak és művészetnek amaz alapkérdéseit és föltételeit, adatait és emlékeit, melyeket történelmünk fölmutatni s indokolni képes, adá elő ; továbbá Maros-Vásárhelyt, a vitéz székely nép főhelyén, a székely vitézség és katonáskodási rendszerrel szemtűl-szemben, a magyar hadképességnek, mely a hazát szerzette, és föntartani van kiváltképen hivatva, fontosságáról értekezék ; végre a történeti congressuson, a magyar tanári kar körében a magyar történeti szellemből vett okulással arra inte, hogy ne a merev mozdúlatlanság legyen elvünk, hanem a nemzet geniusa szerint adjunk helyet a kor követelményeinek, újításokat igyekezzünk a nemzeti hagyományok és aspiratiók keretébe alkalmazni, gondosan óvakodván a szélsőségektől és túlzásoktól, a dívó analysistól, mely idegen elemekre bontja szét a magyar míveltség egészét úgy, mint a túlsúlyra vergődő idegenségektől, melyek a rohamos ujhodás mellett élik világokat, noha -— úgymond — az idegent se szabad kizárnunk, melyre szükségünk van és volt mindig, hisz az idegen elem fölvétele és beolvasztása képezte századokon át hagyományos politikánkat, és e beolvasztás ma az iskola föladata, melyet a történet tanítása által fog elérni. Ipolyi fölfogása, melylyel a nem-magyar nemzetiségek állását a hajdani Magyarországban, hol nem találunk maudite race-t, mint Francziaországban, nincs nyoma az angolok, skótok, irek s a különböző germán törzsek véres harczainak, hanem teljes szabad-