Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BOROVSZKY SAMU: Az erdélyi szászok iskolái a XVI-XVIII. sz.-ban kiadta Teutsch Fr. 550

л 560 TÖRTÉNETI IRODALOM. még az egyes kegyadományok. Ezen iskolai alap kezelésére négy gondnok lenne választandó ex utroque ordine. kik nyilvános számadásra lennének kötelezve. Bármennyire meglátszik is e javaslaton a hallei árvaház hatása, annyi kétségtelen, hogy korát nagyon megelőzte. És jóllehet a javaslott módozatok egy része nem valósűlhatott meg, mindazáltal némely intézkedései életbeléptek. Ilyen volt pl. a theologia tanítását illető elv. a külföldre készülő ifjak megvizsgálása stb. De az általa indítványozott közalap nem létesülhetett, mint az egykorú források mondják, a világiak szükkeblűsége miatt. Az iskolakérdés ezen sokoldalú megvitatásának az a jó következménye lett. hogy az újonnan alkotott tanintézetekben nagyobb gondot fordítottak az iskola fentartására és a tanárok fizetésére. Meglátszik ez már a szász-sebesi kisgymnasiumnak 1724-ben készített tanszabályzatán is. Fel van jegyezve, hogy Szász-Sebesen már 1352-ben volt iskola; 1438-ban, midőn a törökök a várost borzasztó módon feldúlták, egy 16 éves tanuló szabadúl meg a toronyban rekedt tömegből, melyet a füst itt megölt, s később megírja a város romlásának történetét. 1661-ben a városi tanító jegyzi fel a szomorú adatot, hogy a törökök a várost másodszor is elpusztítják, s csak a templom, az iskola és paplak egy része marad meg. A város romlását betetőzik a Rákóczyforradalom dúlásai, s valóban csodálatra méltó az a szívósság, melylyel a megmaradt lakosság nemcsak városát állítja helyre rövid idő alatt, hanem azonnal hozzá lát az iskola szervezéséhez. A fő érdem e tekintetben a város derék lelkészét, Lang Mihályt illeti, ki Jénában és Strassburgban nagy keservesen végezvén egyetemi tanulmányait, Szász-Sebesen állapodott meg s összes tevékenységét a város felvirágoztatására fordította. Az iskola újjászervezésében második helyen Gőbbel Mihályt, a város királybiráját illeti meg az elismerés ; ő egymaga 450 forint alapítványt tett az iskola javára. Az iskola szabályzatában feltűnő, hogy a káptalan beavatkozását egyenesen kiköti ; ebből az látszik, hogy a káptalanok idő folytán sokkal több részt követeltek maguknak az iskolák igazgatásában, mint a mennyi őket megillette. Ez intézkedés által a város biztosítani akarta a maga számára az iskola ügyeinek intézését, annál is inkább, mert a káptalan még csak nem sokkal előbb a rector kinevezését is magának akarta vindicálni. A szász-sebesi iskola kisgymnasium volt már kezdetben s az is maradt mind végig. Négy oktatója volt, u. m. a rector igazgatása alatt a cantor, collaborator és campanator, s ha a tanulók száma nagyon felszaporodott, még két vagy több praeceptort is szerződtethetett. Kétszer egy esztendőben vizsgálat tartatott, u. m. májusban és deczemberben ; továbbá minden két hétben az