Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BOROVSZKY SAMU: Az erdélyi szászok iskolái a XVI-XVIII. sz.-ban kiadta Teutsch Fr. 550

TÖRTÉNETI IRODALOM. 56J> összes praeceptorok értekezletre gyűltek össze, melyen az iskolaügyeket elintézték, a város lelkészének és az iskola gondnokának jelenlétében. Valamivel későbbi egy második iskolaszabályzat, mely azonban űgy látszik csak terv maradt s nem lépett soha életbe. Ez már sokkal tökéletesebb szervezetet árúi el. mint az 1724-iki szabályzat ; a tanfolyamot három iskolára osztja fel. u. m. az első a Schola Latina, melynek a következő nyolcz alosztálya van : 1. az ábéczések és syllabizálók ; 2. az olvasók ; 3. kezdők ; 4. gramma tisták ; 5. syntaxisták; 6. rhetorok; 7. oratorok ; 8. poéták osztálya. A második iskola a Schola Germanica, mely három osztályt foglal magában ; ezek köztil az első azon tanulók számára, kik a felnémet nyelvben teljesen járatlanok ; a második oly német vagy szász tanulók számára, kik kereskedői vagy iparos pályára készülnek s a német olvasásban. írásban, számolásban és catechismusban akarják magukat kiképezni ; a harmadik osztály szász leányok számára, kik hasonlókép olvasást, éneket, imádságot, catechismust, számolást és írást akarnak tanulni. Végre a harmadik iskola — s ez bennünket kiválóan érdekel — a Schola Hungarica azok számára, kik a magyar nyelvet akarják elsajátítani. Azután előadja ez iskolaszabályzat a tanítás módszerét, mely nagyjában nem egyéb, mint a hallei Franke-féle árvaház tanrendszere. s melyet a nagy-szebeni 1756. évi szabályzat is követett. Az iskolák dotatióját illető óhajtásoknak köszönhető a Baussner-féle alapítvány, melynek czélja volt tizenkét nagy-szebeni tanulónak élelemmel ellátása. Régi idők óta a tanulók nagy része az iskola épületében kapott szállást s ennek kapcsán valószínűleg korán kifejlődött az alumniumok intézménye is. Legalább már 1471-ben említés tétetik ezekről, s midőn a nagy-szebeni tanács 1591-ben a medgyesi dékánhoz és káptalanhoz azon kérelemmel fordúl, hogy segítsék az iskolát élelmi szerekkel, ez bizonyára a tanulók élelmezése érdekében történt. Ezzel összefüggésben nyer ajándékúl az iskola külön sütőházat s a következő századokban gyakoriak a hús-, bor- és gabonanemű adományok. Az 1711-iki békekötést követő nyugalmas évek mindinkább kezdték sürgetni, hogy a szászok is az idő követelményeinek megfelelőleg átalakítsák iskoláikat. S az újjászervezés munkáját keresztül is vitte csakhamar valamennyi ; leginkább érezte pedig a reformok szükségét a nagy-szebeni iskola, s hosszabb előmunkálatok után sikerűit is (1756—58.) két oly jeles férfiúnak, mint Schunn András és Felmer Márton, az iskolát újra szervezni. Ezzel •egy időben (t. i. 1748—61.) ment végbe a beszterczei gymnasium újjáalakítása is, mi Schuller András rectornak volt érdeme ; a segesvári iskola régi szabályait 1772—74-ben dolgozta át Schenker Gottfried akkori rector. Szász-Sebesen pedig 1762 -69-ben