Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BOROVSZKY SAMU: Az erdélyi szászok iskolái a XVI-XVIII. sz.-ban kiadta Teutsch Fr. 550

л 557 TÖRTÉNETI IRODALOM. tokra találuuk, melyek az iskolai élet belső működésébe engednek bepillantanunk. Elsőnek kínálkozik a segesvári iskola, melynek szabályzatát 1620-ból bírjuk. Ez az iskola különben megvolt már a XVI. század elején, legalább erre nézve biztos adatunk van ; de tulajdonkép a reformatio eszközlötte újjáalakítását. A XVII. század kezdetén a város új épületet emelt az iskola számára azon a hegyen, melyet a Luther születésnapjára elkészült templom ékesített ; e mellett állott az iskola, Schola Seminarium Reipublicae felirattal. Ez új épülethez fűződik az iskola szabályainak kidolgozása, melyek azért is nagyon érdekesek, hogy nemcsak a külső szervezettel, hanem a belső állapotokkal, a tanítással, tantervvel, órarenddel stb. is megismertetnek bennünket. A tanintézet rectora ez időben Hartmann Simon volt, ki már előbb mint városi írnok, polyhistor celeberrimus melléknevet érdemelt ki. Maga a szabályzat, »Schola urgente, Senatu jubente, Pastore, tanquam ordinario ac Supremo Inspectore, moderante, Capitulo et Superintendente approbante« keletkezett. Ez mindenekelőtt az iskolamesterek (ludimoderatores) és tanárok teendőit és kötelességeit szabályozza általában ; azután részletesebben tárgyalja az egyes tanárok által végzendő feladatokat s közli napról-napra, órárólórára az előadandó tárgyakat ; ebből tudjuk meg, hogy az iskolai idő reggel 6 órától 9-ig s délután 1—4-ig tartott. Külön szól aztán a tanulók kötelességeiről részletesen megszabva a teendőket és büntetések fokait, melyek a nagy-szebeni szabályokra és-Sturm törvényeire emlékeztetnek. Végre elősorolja azon jótéteményeket, melyekben a tanulók részesülni szoktak ; ezek közé tartoznak a praebendák vagyis azon kegyadományok, melyeket a tanulók egyszer egy évben házról-házra járva gyűjtöttek ; továbbá a eomoediák, melyekből szintén folyt be némi jövedelem, s végre a pistrinum vagyis sütőmühely, melyet a város 1607-ben állított fel az iskola számára. A coetus szervezete a brassói mintájára készült, jóllehet ennél valamivel egyszerűbb volt. Majd Medgyesen is találkozunk mozgalommal, mely az iskolát a kor színvonalára iparkodik emelni. 1637-ben Milles Mátyás, ki Königsbergben tanúit s visszatérve, Medgyesen rector, végre pap lett, rövid szabályzatot dolgozott ki ; ez azonban oly elégtelennek bizonyúlt (kis bevezetés mellett csak a felvételi esküt és a büntetések nemeit tartalmazta), hogy már 1650-ben Hoffner kénytelen volt azt kibővíteni, külön-külön megjelölvén minden napnak teendőit; s még ezt is Milles Mátyás 1661-ben, ki az előbb említettnek fia s később Kemény János fejedelemnek íródeákja volt, nem találta megfelelőnek, minélfogva pótolta hiányait. Csakhamar virágzásra emelkedett az iskola Berethalmon is, mely Medgyes szomszédságában fekszik s 1572. óta püspöki székhely volt ; ez