Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BOROVSZKY SAMU: Az erdélyi szászok iskolái a XVI-XVIII. sz.-ban kiadta Teutsch Fr. 550

л 558 TÖRTÉNETI IRODALOM. iskola első nyomait már 1531-ben találjuk, (le hogy régebben is fennállott, azt mutatja az is, hogy a külföldi egyetemeken a XVI. század elején nagyszámú berethalmi tanulók fordúltak meg s ezek az előkészítő ismereteket valószínűleg szülő városukban szerezték. S hogy ez nem közönséges falusi iskola volt, az kitűnik abból, hogy több tagból álló tanító-testülete volt. 1644-ben ünnepelte a brassói iskola fennállásának századik évfordulóját s ez alkalommal Hontér Constitution újra szentesítést nyert, bár általánosan érezték a hiányt, hogy új szabályzat nélkül tovább meglenni nagyon bajos. 1640-ben Mederns és négy évvel később Vermerus rectorok megkisérlették új szabályzat alkotását, de eredménytelenül. A jeles Albrich Márton ez irányú törekvése is hajótörést szenvedett. Az ő czélja az volt, hogy a togatus deákokat két csoportra osztja, t. i. studiosusokra. kik közé azokat akarta sorolni, kik a latin nyelvben a legjáratosabbak s a poesisben is a legnagyobb előmenetelt tették, és adolescensekre, kik a latinban és költészetben nem képezték ki magukat eléggé. A csoportok élén állott volna a conrector. ki mellett egy-egy rector működött volna. Azonban ez a terv sem sikerülvén, meg kellett elégednie azzal, hogy Hontér Constitutio^ához némi pótlékokat ragasztott, A század végén azonban nagy veszedelem érte a brassói iskolát, t, i. épülete elhamvadt s beleégett a nagybecsű könyvtár is. úgy hogy az iskola feneketlen zavaroknak nézett eléje. Ez időre esik a nagy tudományú Fronius Márk Brassóba jövetele. E férfiú Németország legjelesebb egyetemein megfordúlván, midőn Brassóba visszatért, legfőbb feladatának tartotta az iskola állapotainak rendezését. Az iskola újjászervezését nem hajthatta ugyan végre, de az az utasítás, mely Consilium de schola czímen tőle fenmaradt, egyike a legérdekesebb paedagogiai emlékeknek. Ez a Consilium bat szakaszra oszlik, s tárgyalja először a tananyagot (materia in scholis tractanda). másodszor foglalkozik a tanulókkal (discentes). harmadszor a tanítókkal (magistri). negyedszer a tanmódszert fejtegeti (methodus studiorum). ötödször a tanulás idejét írja körűi (docendi tempus), s végre hatodszor a tanítandó könyve -ket ismerteti (auctores). Ebből is. mint általában az erdélyi szász iskolák szabályzataiból, erősen kirí a Németországgal való szoros kapcsolat eszméje s Fronius dolgozatát különösen jellemzi Comenius hatása. Fronius egyébiránt arról is nevezetes a paedagogiai irodalom terén, hogy ő volt az. a ki először hangsúlyozta erősen az iskolák látogatásának (visitationes) szükségét; bár tagadhatatlan, hogy ez a zsinatok által sürgetett egyházi látogatásokkal szorosan összefüggő intézmény volt. A szatmári békekötés után bekövetkezett nyugalmas időkben jobb napok derűitek az iskolákra, A szászok világi egyeteme