Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BOROVSZKY SAMU: Az erdélyi szászok iskolái a XVI-XVIII. sz.-ban kiadta Teutsch Fr. 550

553 TÖRTÉNETI IRODALOM. énektanár s végre a präeco, ki a tanulók gyülekezetét összehitta s a vétkes tanulókat megidézte. Tantárgyak voltak : a rhetorika és földrajz, dialectica, latin és görög grammatikai és zenei gyakorlatok minden szombati napon, naponta görög olvasás. S a mi ennek a Constitutionak egészen eredeti jellege, az az, hogy beviszi az iskolába a játékot s a hegyekre való kirándulásokat. E kirándulások iskolai szertartásokkal voltak egybekötve ; ilyenek voltak : a bárom királyok járása, húsvéti tojásgyűjtés, húsvét másodnapján kakaslövés, kakasviadal stb. Elrendeli Hontér azt is, hogy az iskolai szinjátékok gyakoroltassanak s Terentiusból maga is dolgozott át néhány comoediát. Külön fejezetbe foglalta az iskolai törvényeket (Leges), melyek különbeu a Sebaldus Heyden által 1530-ban szerkesztett törvényekkel azonosak. Alig hogy Hontér megalapította Brassóban a maga tanintézetét. a nagy-szebeniek is mozogni kezdtek. Oklevelek bizonyítják, hogy Nagy-Szebenben már a XIV. század végén létezett iskola, de az első rector neve csak 1446-ban fordul elő. A XIV. és XV. században nagyon sok szebeni ifjú látogatta a bécsi egyetemet s valószínű, hogy ezek elemi kiképeztetésöket szülő-városukban nyerték. 1545-ben a városi tanács egy házat vásárolt, »daraus man die newe schul gebawet batt,« mint az egykorú számadásokban feljegyezve olvassuk s 1547-ben a volt rector, városi segélylyel, Wittenbergbe megy és Szebenbe rectornak meghívják a brassói iskola rectorát, Wagnert, ki midőn 1546. szeptemberében megérkezik, részére a szebeniek nászajándékul (minthogy épen nősült) egy ezüst-kanalat ajándékoznak. 1549. junius havában Nagy-Szeben városa fölkérte a kolozsvári Stancarus Ferenczet, mondana véleményt, mint kellene iskolájukat legczélszerűbben szervezni. Stancarus személyesen jelent meg Szebeuben s a szebeniek ünnepélyesen fogadták. Véleményét levélben fejezte ki, melyben mindenekelőtt azt a kérdést intézi a szebeniekhez, hogy főgymnasiumot (generale et publicum gymnasium) akarnak-e állítani, melyben a theologia, nyelvek, művészetek és tudományok adatnak elő vagy alsóbb (particulate) gymnasiumot, melyben tisztán a theologia, továbbá a nyelvek, u. m. a héber, görög és latin, aztán a dialectica és rhetorica taníttatnának? Mert hafőgymnasiumemelésére gondolnak, arra évenként néhány ezer arany szükséges. De ha ez mégis van, az a kérdés, hol kapnak alkalmas tanárokat? Mert már néhány év előtt Poroszország fejedelme nem volt abban a helyzetben, hogy az ez irányban hozzá intézett megkereséseknek helyet adhatott volna. Maga Bécs is szükséget lát az ilyen tudós férfiakban ; aztán meg Magyarország mágnásait is (mint ő maga hallotta Pozsonyban) foglalkoztatja az a gondolat, hogy Magyarországon ilyen főiskolát állítsanak. Petrovics Péter szín-SZÁZADOK. 1888. VI. FÜZET. 37