Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - III. közl. 33

38 Glt. LÁZÁR MIKLÓS. zetben Kornis Gáspár főhadvezér mellett ő alliadvezér váTa, és a kezdetén heves viadallal folyt ütközetben, melyben az oláh sorok már ingadozni kezdettek, Mihály vajdának, mint Miké Ferencz irja, succedála a győzelem, »mert Kornis és Sennyey, a kiken nagy részint állott a hadaknak derekaeabb ütközete, nem vívtak.« Az ütközet után ő Mihály vajdához csatlakozott, és buzgó császárpárti ezután. A Mihály vajda kiűzetése után a Léczfalván 1600-ban tartott országgyűlésen jelenvolt, és a várhegyi kapitány czímmel ez időben is élt, noha e vár a székelyek által le volt rontva.Az 1601. január 21-ki kolozsvári országgyűlésen, melyen Báthory Zsigmond visszahozásáról tanácskoztak, az ellenmondók egyike s Rudolf császár mellé nyilatkozik, miért elfogták s Görgény várába zárták, mely fogságból a goroszlói (aug. 3-ki) ütközet után szabadúlt ki, Kiszabadúlása után a Basta táborába sietett, útközben a Mihály vajda egyik csapatával találkozván, ugyanakkor, midőn ezek Kornis Gáspárt legyilkolták, ő terhes sebeket kapott, melyekből nehezen gyógyúla ki. 1602. márczius havában Basta által titkos megbízásban Prágába küldetett. Az 1603-ik évben, Székely Mózes mozgalmai alatt, Basta, a szatnosujvári várbóli kiszökése után, reá bízta Szamosujvár védelmét. A Székely Mózes eleste után, midőn 1603. szeptember havában a dévai országgyűlésen a felbőszült Basta a nemességet megöletni akarta, ő erélyesen lépett fel a nemesség védelmére. A császári biztosokból és három magyar consiliariusból alkotott kormány tagja 1604-ben. Rudolf császár a gyalui várt inscribálta neki, melyet hogy miért kapott, egy későbbi oklevél e soraiból tűnik ki: »antea per S. D. D. Rudolphum II etc. in arce sua regia Pragensi die 20. mensis Septembris anno dni 1604. tum pro recompensatione damnorum ipsius Pancratii Sennyei penes lidelitatem suae Majestati caesareae illibata conservata acceptorum, tum vero in refusionem bonorum et jurium suoruni siculicalium, eidem antea ab illmo dno Sigismundo Báthory tunc principe Transilvaniae donatorum, et per concessionem. restitutionemque antiquae libertatis eorum siculorum e manibus ejusdem Pancratii Sennyei exceptorum et eliberatorum.« Az említett 1604, év őszén Bocskay ellen gróf Belgiojoso felrendelvén az erdélyi sergeket is, Sennyey lőn az erdélyi magyar hadsereg fővezére. Bocskay fejedelemsége alatt ő Magyarországon Basta sergénéi, azután néhány hóig Prágában tartózkodott, itt avégett, hogy az elvesztett gyalui várért s Azon időben a székelyek a Sennyey oroszfalvi birtokát is feldúlták, házát is lerontották, melynek felépítése iránt a rendeknek Kézdi-Vásárhelybez intézett rendeletét lásd Eni. Огая. Emi. VI. h. A székely szabadság visszaállítása után-székely tisztsége megszűnt.